Gány.
Gány.
Gány, vágvölgyi tót kisközség, 36 házzal és 330 róm. kath. vallású lakossal. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, melynek első okleveles nyoma a XI. századig vezet vissza. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven, a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik, de 1112-ben Kálmán király is említi. IV. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van, de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. 1268-ban Mária királyné Vecsei Bertalannak adományozza, és ekkor Gany néven szerepel. 1279-ben már Aba comes kezén találjuk, ki azt Menoldfi Vörös Ábrahám mesterrel elcseréli. Egy 1291. évi oklevélben Gune néven, Chete fiai birtokaként van említve. A pápai tizedszedők jegyzékében Guan néven szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban Gaan néven van feljegyezve és ekkor benne Bacsányi Zsigmond 2, Borsy Flórián 3, és Borsy Tamás 3 porta után adózott. A mult század elején kastélyát is említik, de ez azóta elpusztult. Hajdan magyar község volt, mely idővel eltótosodott. Katholikus temploma hihetőleg a XIV. században épült. A község határában volt hajdan Own nevű község, mely 1252-ben már szerepelt. 1553-ban Losonczy István 14 portája adózik. 1647-ben Esterházy Farkas grófé volt, de 1672-ben már lakatlan hely. Ma már nyoma sincsen. A község postája Nagymácséd, távírója Galánta. Saját vasúti állomása van.
