POZSONY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Írta ifj. Reiszig Ede dr.

Teljes szövegű keresés

669POZSONY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI.
Írta ifj. Reiszig Ede dr.
A várszerkezet megalkotása előtt a hadszervezés az egyes nemzetségek szerint történvén, ennek megfelelő volt a birtokfelosztás is. A nemzetségek az elfoglalt földet megszállották s az így szerzett birtok nem osztatott fel az egyesek között, hanem az egész nemzetség tulajdona maradt. Ezen a területen azután a nemzetség feje, a törzsfő gyakorolta a közigazgatási és a bíráskodási jogot. Ez volt a vezérek korában az ország szervezete.

Balassa Menyhért síremléke Széleskúton.
Saját felvételünk
Szent István alkotmányában természetszerűleg változott a vagyonjog s vele a közigazgatás képe is. A király mindazon földeket, a melyek valamely vár környékén feküdtek és lakatlanok valának, vagy a melyek a vár szolgálatára rendelt vitézek kezén voltak, királyi birtokoknak jelentette ki s azoknak csak a haszonélvezetét hagyta meg a várjobbágyok kezében, még pedig eredetileg elörökíthetetlen jelleggel. Azonkívül is számos birtok hűtlenség, magszakadás, elkobzás, vagy háramlás útján s egyéb okok miatt a koronára szállott. Így keletkeztek a királyi birtokok, melyekből a királyok az egyházakat és egyes hű embereiket jutalmazták. A megszállott földeken örökös birtokjoggal bíró nemesség fejlődött ki, de ezeknek jellegét is megváltoztatta Szent István, mikor kijelentette, hogy az ős-foglalású földeket is adományföldeknek tartja.
Pozsony vármegye területén az ősi nemzetiségi birtoklásnak nyomaira nem akadunk. Megerősíti azon körülmény is abbéli feltevésünket, hogy e földrész nem hódítás, hanem hódolás útján jutott őseink kezére, mert bebizonyosodott dolog, hogy a honfoglaló magyarok a meghódolt népet birtokaiban háborítatlanul meghagyták. Kétségtelennek látszik, hogy Pozsony vármegye mai területe fejedelmi, illetőleg Szent Istvántól kezdve, királyi birtok volt. Erre vall az is, hogy a megye akkor leginkább lakott része: a Csallóköz és a Kis-Kárpátokon innen eső terület, a pozsonyi várszerkezet területéhez tartozott. Hogy mily bölcs rendelkezés volt az alakulófélben lévő országban a várszerkezet intézménye, arra Pozsony-megye elsőrangú bizonyitékot szolgáltat. A jó sorsban lévő várjobbágyság sorából kifejlődött nemesség, – a mely a Csallóközben „csallóközi nemesség” név alatt külön testületet alkotott – 670megszülte a középbirtokos osztályt, mely utóbb a nemzet leghasználhatóbb elemének, úgyszólván gerinczének bizonyult, s a melynek életrevalóságát a Pozsony-megyében ma is nagy számmal található, elég jómódú közbirtokosság igazolja.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages