Az 1543-iki összeírás.
Az 1543-iki összeírás.
Még érdekesebb adatokat nyerünk az 1543–1553 évi összeírásból. Rövid évtized alatt mélyreható változás áll be a vármegyei birtokosok sorában. A legnagyobb birtokos Serédy Gáspár, a ki egymaga 692 porta ura. Utána következnek a 100 portánál nagyobb birtokosok Báthori András (216 1/2), az esztergomi érsek (126), Fugger család (317), királyi javak (300 1/2), Losonczy István (101), Nagyszombat báros (133), Nyáry Ferencz (136), óbudai apáczák (107), Pernstein özvegye (161), pozsonyi káptalan (105 1/2) – 50–100 porta közti birtokosok: Bakith Péter, Mérey Mihály. – 10–50 közöttiek: Amadé László, Amadé Mihály, Bucsányi Zsigmond, Borsy Tamás, Csorba Farkas, Czobor János, Farkas Ignácz, Farkas János, Földes Márton, a győri káptalan, a győri püspök, a Héderváry árvák, Illésházy Tamás, Ilméry (Ürményi) Imre, Kéméndy Péter, Lévay János, Limpacher Leopold, Lipcsey Gáspár, Maithényi, a nagyszombati apáczák, Pálffy Péter, Pozsony város, Sárkány János, Spáczay Márton, Zavary Kristóf, Zomor János. – 10 portán alóli birtokosok: Angyal Mátyás, Apay István és Albert, Aranyassy Kristóf, Athinay Miklós, Bejczy Ambrus, Bély Simon, Bessenyey György, Biby István, Bornemissza Sebestyén, Búcsúházy Tamás, Borsy Flórián, Csiba József, Csorba János, Czobor Gáspár, Dobszay János, az egyházasgellei plebános, Erdőhegyi Benedek, Görgetegi Bálint, Hegyi Tamás, Illés Ferencz, Samarjay Tamás, Keresztes Lukács, Kondé Lázár, Laky Máté, Leeghy István, Literatus Márk, Molnár Lukács, a nagymagyari plebános, a nyulakszigeti (Szt. Margitsziget) monostor, az Olgyayak, az óbudai káptalan, Pethő Antal, Ratonyi Mihály, Répássy Ferenc, Sándor Ferencz, Sántha György, Sághy Imre, Sárközy Kristóf, Soldos György, Soós György, Szilva Osvát, Tárnok János, Tóth Tamás, Török Kristóf, Vas István, Venturini, Zalay Péter, Zobonya Imre.
Az I. Ferdinánd és Miksa alatt urat cserélt jószágokról az 1588 táján összeállított kamarai kimutatás a következő pozsonyvármegyei uradalmakat nevezi meg, melyekért az alábbi összegek folytak be a kamarába: Borostyánkő 16.000 frt, Detrekő 24.000, Stomfa 60.000, Szentgyörgy és Bazin 679130.000, Vereskő 40.000, Szomolány 24.000, Modor 12.000, Éberhard 12.000, Sárfenék 24.000 frt.
A mily mértékben cseréltek gazdát a nagybirtokok és az uradalmak, hasonló mozgalmas viszonyokat találunk a XVI. században a közép- és kisbirtokoknál is. Spáczay Márton és Nagyváthy Antal 1559-ben új adományt nyernek Korompára. Olgyay Albert, Bálint és György 1573-ban beiktattatnak Alsó-, Felső-Korompán és Spáczán levő részbirtokokba s Magyarka puszta negyed részébe. Korompán ezeken kívül ugyanekkor a Gyulay család is birtokos. Alsóborsai Szüllő Gergely 1540-ben elveszíti alsóborsai udvarházát és tartozékait, melyeket Thurzó Elek országbíró Kolyni Tamásnak és nejének adományoz. Alsóborsai Csorba János 1545-ben beiktattatik Szarkaberke puszta birtokába. Illésházi Illés István és Csorba Gergely 1578-ban Kisvata, Diószeg, Apka, másként Szentmihályúr és Körmösd határai miatt pereltek az óbudai apáczákkal. Alsóborsai Csorba Mátyás és rokonai 1586-ban eltiltják Illésházy Ferenczet kismagyari udvarházuk elfoglalásától. Középborsai Pethő Tódor és rokonai elzálogosítják felsőborsai birtokrészüket ötséni Baranyay Bálintnak és nejének. Alsóborsai Csorba Ferencz fia János 1591-ben elzálogosítja belvathai jószágát Illésházy István liptói főispánnak. I. Ferdinánd király Alsóborsai Csorba Pál fiának Pálnak jószágait (Nagy és Kismagyar, Felsőszer, Szarkakeze, Egyházfalva, Nádasúrja és Középborsa helységekben levő birtokrészek, Hódi puszta, Tankháza, Belvatha, Nagylócz helységekben levő birtokrészek és Salamon puszta) 1540-ben Illésházy Tamás pozsonyi alispánnak és Saághi Deák Imrének adományozta. A beiktatás alkalmával Csorba Orbán és társai ellentmondván, a választott bíróság Hódi pusztát és a nyitravármegyei birtokokat Illyés Tamásnak és Saághi Imrének, az alsóborsai és a nánasúri részeket Csorba Ilonának és fiának Ferencznek, a többit Csorba Jánosnak és Orbán fia Farkasnak itéli (Szüllő család levéltára).
