Birtokviszonyok a XV. században.
Birtokviszonyok a XV. században.
Éleskőt 1453-ban Nankeureyter Nabuchodonozor vette meg. Ezután többször gazdát cserélt. 1468-ban Korompai Nehéz Péter és György, 1475-ben Csernevszky szerezte meg, 1496-ban Czobor Imre és Márton birtokába került, a kik 1505-ben iktattattak be az éleskői vár és tartozékainak birtokába. Az 1505. évi beiktató levél szerint a várhoz a következő birtokok tartoztak: Szent-Péter, Szent-Miklós, Bykszárd, Binyócz, Szilágy, Szent-János, Szent-György, Kuklyó, Bogdanócz részei és Podhajcsán-puszta.
Korompát a Stiborok kihalta (1434) után a Korompai Nehéz család bírta, de 1498-ban a várhoz tartozó Alsó- és Felső-Korompa és Spácza helységekbe a Spáczay család iktattatott be.
Vöröskő, mely 1317-ig Csák Mátét uralta, Nagy Lajos király uralkodása alatt (1350-ben) Wolfhardt Ulrik birtokába került, a kinek halála után (1421 körül) Wolfhardt Vilmos és Pál bírta. Az utóbbinak özvegye, Judit 1441 táján Szentgyörgyi és Bazini György grófhoz ment nőül. Ekként a vár a hozzá tartozó uradalommal a Szentgyörgyi grófok birtokába került. Péter gróf (1498–1516.) erdélyi vajda s országbíró, a ki úgy látszik, új adományt nyert a várra, 1511-ben elzálogosította Szapolyai István özvegyének s fiainak Jánosnak és Györgynek. 1522-ben Szentgyörgyi Péter gróf örökösök nélkül elhalván, Lajos király Mária királynénak adta Vöröskőt, a ki viszont 1523-ban Thurzó János és Elek testvéreknek adományozta.
Borostyánkő a XIV–XV. századokon át szakadatlanul a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt s csak e családnak magvaszakadta után került a korona kezébe.
Szomolány, mely Stibor alatt lett önálló uradalommá, e családnak magvaszakadtával a koronára szállott. Albert 1438-ban Szomolányt Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. Ekként a vár és a hozzátartozó uradalom a Szentgyörgyi grófokat uralta, de a XVI. század elején (1516) a guthi Ország családnak is volt benne része.
677Dévény várát 1420-ban Garai Miklós nádor bírta, mely várhoz Sellendorf és Plumau (Lamacs) helységeket erőszakkal foglalta el a pozsonyiaktól. Utóbb a vár szintén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtokába került.
Sárfenék vára (Selszegh) szintén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka, melyet tartozékaival együtt 1469-ben Mátyás királynak 6000 frtért átengednek.
Az egyes várakhoz tartozó uradalmokon kívül a XV. század első felében a Csallóközben nagy kiterjedésű birtokaik voltak a Fraknói grófoknak, a kik 1434-ben Szemet, Sárfő, Chathee, Kyzey, Chanuk és Nyárasd helységeket, Molnári Kelemen győri püspökkel és testvéreivel megosztották. Kanizsay János esztergomi érsek 1394-ben Német-Hét (Csallóköz) birtokába iktattatik. Családja csak a XV. század folyamán szerez ismét nagyobb birtokokat a vármegye területén. A XV. században egyre nagyobb vagyonra tesznek szert. A Körtvélyesiek, a kik 1357-ben tűnnek fel, 1430-ban Körtvélyesen és Köpcsényben levő birtokrészeiket cserélik el egymással. 1438-ban és 1447-ben Jánosnemdeákfölde birtokába iktattatnak, 1473-ban Körtvélyesi János deák Malomföldén szerez részeket. Temesközy Bálint pozsonyi várnagy és testvére Valkház, Nagy-Födémes, Újfalu, a két Baka, Seprős, Bodak és Swl falukat bírta, melyekre 1445-ben nyer oltalomlevelet.
A Magyarbéli Butya-család 1448-ban Magyarbélen levő részeit adja zálogba, 1456-ban pedig malomföldi birtokát idegenítette el.
Az egymással rokon Borsai Vízközi, Borsai Szüllő, Súri Szüllő, Borsai Petheő és Alsóborsai családok, Rétén (1469), Borsán (1506), Középborsán (1506), Szentandársúron (1481) voltak birtokosok. Borsai Vízközi András 1504-ben a magvaszakadt Tankházy Ábrahám után Tankháza és Lócz helységekbe iktattatott. Borsai Vízközy Tamás, Pénteksúri Szüllő Miklósfia András és Velki Balogh Péter fiai 1481-ben egyezkednek Felső-Magyar, Újvásár és több más helységben levő birtokokra nézve. Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, II. Lajos király bizalmasa, Nagy-Szarvát bírta (1505).
A XV. század végén 1494 és 1495-ben végzett összeírások csak kevés adattal szolgálnak a vármegyei birtokviszonyokra nézve. Az összeírt porták (4435 és 4461) közül csupán 1820 porta birtokosa ismeretes és ezek közül Szentgyörgyi és Bazini Simon gróf 81, Péter 434 és Tamás 300 portát bírt. A pozsonyi várhoz 362, a vereskőihez 40, a sárfenékihez 68 porta tartozott. A nagyszombati érseki uradalom 358 portát, Kanizsay György 358 portát bírt. A Mátyás király uralkodása alatt hatalomra jutott Szapolyai családból István 186 portának volt a birtokosa a vármegye területén.
