POZSONY VÁRMEGYE NÉPE. Írta Pápay Samu
229POZSONY VÁRMEGYE NÉPE.
Írta Pápay Samu
Írta Pápay Samu
E munka közoktatásügyi része részletesen kifejti Pozsony vármegye népeinek ethnografiai elhelyezését, a községekre vonatkozó fejezet bevezető része pedig a nyelvterületek kiterjedéséről ad számot.
Ha Pozsony vármegye területét nézzük, azt látjuk, hogy a magyarság legerősebb az Alsó-Csallóközben. Ennek úgy földrajzilag, mint nyelvterületileg természetes folytatása egyfelől a Felső-Csallóköz, másfelől pedig a galántai, szempczi és a pozsonyi járás. A mi tót és német elem e járásokban van, az átszűrődés az e járásokat környező nagyszombati és malaczkai járásokból és Pozsony szab. kir. városból. Ez alól csak a pozsonyi járás és a felső-csallóközi járás a kivétel, mert ide a németek és a horvátok – az előbbiek a XIII. századtól, az utóbbiak a XVI. századtól kezdődőleg – telepítés útján kerültek. Van még egy német nyelv-sziget, mely azonban ma már teljesen eltótosodott, és ez a malaczkai járás felső részén van, hova ú. n. habánusok (hannoveránok) telepedtek le. E községek Nagylévárdtól kezdődőleg feljebb, a nyitrai határszél felé vezetnek és Nyitra vármegyében találják folytatásukat.
E munka már említett részeiben föl vannak sorolva azok a helyek, a melyek hajdan magyarok voltak. Nem akarjuk itt fölsorolni azokat az okokat, a melyek e helyek eltótosítására és elnémetesítésére vezettek, mert arról más helyen esik szó; de idézzük Kőrösy Józsefnek, az ismert nevű statisztikusnak egy találó megjegyzését, mely azt mondja, hogy „Pozsonyban partján állunk azon széles magyar tengernek, mely északkelet felé Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj-Torna, Zemplén, Bereg és Ung vármegyék területét borítja, s melynek végső hullámai csak a Mármarossziget mögötti hegyláncz alján törnek meg.” Ezzel az óriási tót tengerrel, mely magában Pozsony vármegyében 50.6%-ban tót, 8.8%-ban (Pozsonyt nem számítva) német, kell megküzdenie a magyarságnak, mely a vármegye lakosságának csak 39.2%-a. Pedig e tótság hatalmas tengere állandóan mossa a magyar partokat és igyekszik magának tért hódítani; de mióta a magyarság tudatára ébredt a fenyegető veszélynek, azóta kettőzött ébreséggel áll őrt a veszélyeztetett partokon, a hol a kultura, a hazafiság és az államiság fegyvereivel védekezik, és lassan bár, de biztosan tért is hódít.
A magyarok.
A magyarok építkezése.
A németek építkezése.
A tótok építkezése.
Kapuzat. Előkertek.
Építési és fedőanyag.
A habánusok házteteje.
Magyarok ruházata.
Németek ruházata.
Tótok ruházata.
Horvátok ruházata.
Népszokások a magyaroknál.
Házasság.
A németek keresztelési szokásai.
Németek lakodalmi szokásai.
Tótok keresztelési szokásai.
Tótok lakodalmi szokásai.
Magyarok ünnepi szokásai.
Németek ünnepi szokásai.
Tótok ünnepi szokásai.
Babonák a magyaroknál.
Babonák a németeknél.
Babonák a tótoknál.
Helyi mondák és regék.
Népdalok.
Magyar közmondások.
Német közmondások.
Tót közmondások.
Gúnynevek.
Tájszólás a magyaroknál.
