Tót közmondások.
Tót közmondások.
A megyebeli tótok között is találunk néhány eredeti közmondást. A malaczkai járásban, Búr-Szt.-Péteren, a mindenhez alkalmazkodó emberre azt mondják, hogy „Jay kroj, tak sa stroj”, vagyis, hogy a milyen a divat, a szerint öltözködik. Kiripolcz vidékén azt mondják, hogy megpatkolják, mint a kiripolcziak a disznót, a mely mondás eredetéül azt beszélik, hogy mikor egyszer egy ellenséges vezér seregeivel a község alatt megjelent, a kiripolcziak egy szép disznóval akarták kiengesztelni; de hogy a sertésnek annál nagyobb becse legyen, előbb mind a négy lábára arany-patkót verettek. Egy más verzió szerint, úgy is mondják, hogy „Kiripolczon egy disznó patkol,” vagyis a kiripolczi kovácsnak Svina volt a neve, a mi disznót jelent. Kuklón, ha valaki nagyzol és olyasmit fitogtat, a mije nincs, azt mondják, hogy „Komu cseszt, tomu cseszt, pasztirovi trúbu”, vagyis a kinek tisztelet dukál, annak tisztelet dukál, de a pásztornak szarv (vagyis pásztorkürt) dukál.
248A nagyszombati járásban, Zavar vidékén azt mondják, hogy „megcsikózott, mint a zavariak tornya”; mikor ugyanis a zavari templom tornyát restaurálták a torony mellé, annak négy sarkára egy-egy apró tornyocskát biggyesztettek. Selpőcz vidékén, ha valaki valamit a magáénak állít, a mi nem az övé, arra azt mondják, hogy „úgy az övé, mint a selpőcziek földje.” E közmondásnak állítólag történeti háttere van. Azt beszélik ugyanis, hogy régente a selpőcziek és a szomszéd határbeliek között egy földdarab miatt határvillongás volt. Végre megjelentek a helyszinén a váregye kiküldöttei, és mivel nem tudtak igazságot tenni, azt mondták a selpőczieknek, hogy ha meg mernek esküdni, hogy az a föld, a melyen állanak, csakugyan a selpőczi határhoz tartozik, akkor megkapják. Erre a selpőcziek nagyot gondoltak és megkérték a kiküldötteket, hogy engedjék őket rövid időre alaposabb tájékoztatás és megfontolás végett hazamenni. Otthon azután az egyik azt tanácsolta nekik, hogy mindenki tegyen a csizmájába egy marék földet és úgy húzza föl a csizmát és akkor nem fognak hamisan esküdni, mert hiszen tényleg a saját földjükön fognak állani. Ez meg is történt; de valaki besúgta e parasztfurfangot, és mikor azután a selpőcziek kijöttek, hogy az esküt letegyék, a kiküldöttek ezt azzal fogadták, hogy: „Jól van! Ha tiétek az a föld, a melyen álltok, akkor a tiétek ez a mogyorófa is, mely e földön áll.” Erre sorba lehuzatták a jelenvoltakat és az azon földterületen állott mogyorófáról vágott pálczákkal egyenként huszonötöt verettek rájuk.
