Tótok ruházata.
Tótok ruházata.
Sokkal díszesebb és czifrább a megyebeli tótok, de különösen a tót asszonyok és leányok viselete. A megyebeli tótok viseletének Cziffer a középpontja. Ez adja a divatot és e község és vidéke tartja is fönn az e vidékbeli díszes népviseletet, mely nemcsak élénk és czifra, hanem költséges is. A mi tót népviselet ettől eltér, az csak annyi, hogy a szegényebb tót vidékek lakosai hasonlóan, de egyszerűbben járnak. A czifferi és cziffer-vidéki népviselet hatása csak a távolsággal csökken fokozatosan. E népviseletet tulajdonképpen nagyszombatvidékinek nevezik, mert tényleg itt fekszenek azok a községek, a hol e viselet otthonos. És míg más városok közelségében azt tapasztaljuk, hogy a városi viselet, különösen az alsóbb néposztályé és a városban szolgáló cselédeké, mindig hatással van a várost környékező községek lakosainak viseletére, melyet rendszerint régi eredetiségéből teljesen kiforgat, addig ezt a jelenséget Nagyszombat vidékén alig lehet észlelni, mert habár Cziffer elég közel esik Nagyszombathoz, mégis e viselet középpontjául tekinthető, mely eredetiségéből és díszéből az idők folyamán nemcsak hogy nem veszített, hanem nyert, mert a czifferi és a cziffer-vidéki leányok mind kitünő himzők és gondoskodva van arról, hogy ez a jó tulajdonságuk ki ne veszszen, sőt ízlés és tudás tekintetében fokoztassék. Gondoskodik 233erről az Izabella főherczegnő védnöksége alatt álló megyei házi-ipari egyesület, mely itt Hollósy Mária szakszerű vezetése alatt himző-iskolát tart fenn, a honnan népies és egyszerű himzéseken kívül, már oly ritka műbecsű és nagyobb szabású műhimzések kerültek ki, melyek a szakembereket is bámulatba ejtették.
Czifferi hímzőleányok.
Saját felvételünk
E vidéken a legények felső ruhája rendszerint sötét színű posztó, a nadrág legtöbbnyire fekete. Nyáron nem viselnek kabátot, hanem csak mellényt, mely rendesen kék selyemből készült, nagy színes virágokkal, míg az ingujjat szélesen himzett kétszínű sáv veszi körül. A leányok czifra rövid derekat viselnek és ugyancsak szélesen és gazdagon himzett ingujjakat. A kötényük rendszerint fekete, alsó részükön csipkével és színes himzéssel díszítve. A menyecskék aranynyal dúsan himzett fejkötőt viselnek, csipkés ingvállt és ingujjat gazdag aranyhimzéssel. Kötényük szintén fekete, kék és fehér, vagy másszinű selyemhímzéssel. Övkötőjük rendesen rikító színű virágokkal díszített zöld selyempántlika. A derék a fűzőhöz hasonlít és szintén feszesen simul a testhez. A felső szoknya alatt rendszerint több keményített szoknyát viselnek, hogy a felső szoknyának szebb fekvést biztosítsanak. Felsődióson az ünnepi díszruha ránczos színes szoknya, mely egyszerű rózsaszín kelméből, hamvasszürke félselyemből, vagy fekete posztóból készült és alsó peremén kék bársonynyal van diszítve. Az e szoknyához alkalmazott lajbli, az előbb említett fűzőszerű derék, piros, zöld, kék stb. selyemből készült és – mint a fűző – zsinórral van befűzve. A szoknyára jön a félselyem atlaszból vagy más kék kelméből készített keszkenő, mely szélein és alsó végén színes csipkével van diszítve. A keszkenőkről színes szalagok függnek le, melyeket gombostűkkel erősítenek a szoknyához és elől csokoralakba kötnek. Elég díszes azonban a pozsonyi járásban fekvő Szőlős község tót népviselete is. A legény vörös-, fehér-, zöldszalagos fekete kalapot visel, s élénk színű virágokkal mintázott zöld selyem mellényt; az ing eleje fehér selyemmel dúsan van himezve s ezt zöld és sárga selyemhimzés tarkitja. Ilyen az ingujj alsó része is, mely csipkével is díszítve van. A középkorú férfiak kis fekete ezüstgombos kabátot viselnek, apróvirágú, fekete bársonymellényt, mely kétoldalt fölvarrott kék szalaggal van diszítve, továbbá kéksujtásos fekete nadrágot. A csizma felső szélét kék bőrszegély szegi. A koros férfiak mellénye és nadrágja kék zsinórzatú, míg csizmájuk felső széle széles vörös bőrszegélylyel van ellátva. Télen hosszú báránybőrbundát és fekete báránybőrsapkát 234viselnek. A leány széles, czifra vörös fejszalagot visel, mely alul három keskeny, czifra szalag néz elő. A pruszlik kék alapon, arany, ezüst, sárga, vörös stb. kivarrással és szalagfölvarrással van diszítve. Nyakdísze fehér alapú, de élénk virágú széles selyemszalag. Hosszan lelógó deréköve ugyanolyan. Fehér köténye alsó részén czifra, és csipkével van ellátva, ingválla pedig aranynyal van kihimezve, melyet kevés vörös, zöld és kék himzés tarkít. Zöld posztószoknyájára, alul, széles kék szalag van fölvarrva. A fiatal asszony viselete olyan, mint a leányé, csak sokránczú fehér főkötőt is visel, hátul himzéssel, aranydíszszel és czifra szalaggal. A korosabb asszonyok fehér fejkendőt viselnek, nagyvirágú kék pruszlikot, sötétkék szoknyát, középen arany-, vöröszöld csipkebetétes fekete kötényt, de télen a fejüket bekötik és vöröszöld diszítésű báránybőrbundát viselnek, melynek kézelője fekete. A fiatal férfi és a legény viselete között csak annyi a különbség, hogy szalag nélkül való kalapot hord, és hogy az inge eleje aranynyal van kihimezve. Elég díszes a stomfai népviselet is. Itt a legények egy része galambszürke posztókabátot visel, mig a nadrágjuk magyarosan zsinórral kivarrt kék posztónadrág. A mellényük kék selyemből készült és vörös s kék csipkézett fürészszegélylyel van beszegve. A leányok szoknyája kékes virágokkal diszített fehér kelméből való. Égszínkék atlaszkötényt viselnek, vékony, sárga selyemcsíkokkal. A pruszlikuk is ugyanolyan kék. Az ing csipkés dudorujjakkal van ellátva. A kötényt széles rózsaszínű selyemszalag tartja. Nyakcsokruk is rózsaszínű széles selyemszalag, fehér himzéssel. A menyasszonyok itt pártát viselnek, mely hátul sokszínű széles szalaggal van diszítve, a mentéjük kék, kék zsinórzattal kivarrva és fekete báránybőr-szegélylyel diszítve. Az asszonyok nagyobbrészt zöld szoknyát viselnek, széles sárga selyemsávokkal. A pruszlik kék. Fejüket magas szegélyű, ránczozott tilangléből készül fejkötő födi, alatta rózsaszín szalag és fölötte fehér csipkefejkendő. A szoknya elejét fehér csipkekötény födi.
A malaczkai járás népviselete, különösen a felső, magasabban fekvő részén már sok tekintetben eltér az itt leírtaktól. Detrekőcsütörtök vidékén a férfiak piros-fehér szegélyű szürt viselnek, téli időben pedig báránybőrrel bélelt, térden alul érő, hátul kissé czifrán kivarrt bekecset. Ilyet viselnek az idősebb nők is, csakhogy valamivel rövidebbet. A férfiak rendes ünneplője a kék posztóból készült felsőruha, melynek kabátja ólompityke-gombokkal, a tehetősebbeknél pedig ezüstgombokkal van ellátva. Nadrágjuk vitézkötéses és magyaros. A nők szoknyája és mellénye többnyire világoskék atlaszból vagy selyemből való és a szoknya csak térden alul ér. Ingujjuk himzett és a kötényük fehér. Lozornón az asszonyok és a leányok a hajukat a fejtetőn kerekbe göngyölítik, és hogy biztosabban és feszesebben megálljon, a hajuk közé zsupszalmát fonnak.
