4. A vármegye ásványai. Ásványokban a vármegye bővelkedik. Első helyen említjük a fekete palakövet, mely nem őspala, hanem a liászmész-képződménynek egyik tagja. Előfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken, részint tárnákban, a regényes fekvésű Máriavölgy hegységében. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak, mindennemű dísztárgyaknak, bútorboríték-tábláknak, lépcsőknek, tető- és talajburkolatnak s útak készítésére. Mind a bel-, mind a külföld számos helyére, kivált Szerbiába kiviszik. 3Gyakori a grafit, mely grafitpalában Bazin, Dévény, Pozsony, Pernek vidékein jön elő, az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minőségben. A calcit fehér szálas minőségben Dévényben, kristályosan Parádon található. A Dévény és Dévényujfalu közt konglomerat, gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb építő- és műkövet szolgáltatja. E kőzet, melyet meszet kiválasztó tengeri algák, a korallszirtekhez hasonlóan alkottak, itt 10–12 méternyi vastagságban kinálkozik bányászásra. A Kis-Kárpátok nyugati részén, a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul elő. Cseppkő Detrekőszentmiklóson képződik a falu mellett levő barlangban. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál, a szétomlott melpahyr-mandolakő egyik telérében. Ugyanitt található prehnit, calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarczczal. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban, milyenek az arzenopyrit, mely itt a chloritpalában, a galenit, mely itt behintve s vaskosan, a szfalerit, mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik. A senarmontit e helyt valószínűleg az antimonit átváltozási terménye. A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben, garmadás és csillagos csoportokban, meg lemezes kristályokban található. A cervantit néha meglehetősen sűrű tömegeket alkot. Az antimonit a gránitkőzetben Bazinban termelődik telérekből, de Perneken is, hol vaskosan, néha garmadás alakban jelentkezik. E két hely még egyéb ásványfélék lelőhelye is, milyenek a vaskéneg (pyrit), a vörös antimonérzc (pyrostibit) s a scheelit. A vasként Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel, Perneken ellenben behintve és vaskosan. Czajla község környékén is szapora a vaskéneg. A nevezett három község vidékén 1,604.185 méternyi területen a vaskéneget ki is aknázzák. E területből Czajlára 721.862, Pernekre 631,629 és Bazinra 250.693 méter esik. Az évi termék összesen valami 26.683 métermázsára tehető, 16.000 korona értékben. A vörös antimonércz Perneken tű- és hajalakú jegeczekben, sugáros és garmadás csoportokban található, míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban, Perneken a kvarczczal, pyrittal és antimonittal. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. A barna vasércz (limonit) Modortól nyugatra, Almáson fordul elő. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. Stomfa, Borostyánkő és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak. Modorban feltűnik az aventurin gránit- és gnájszgörélylyel együtt. Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt, milyen a chlorophacit, mely a melafir közelében átváltozott olivin; a delessit, mely itt gumók alakjában melafir-mandolakőben fordul elő. Nem ritka e helyt a közönséges földpát sem, mely egyébiránt Pozsony vidékén sem ismeretlen. Pozsony és Récse között s a pozsonyi szőlőkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit), mely itt több érdekes sajátsággal bír s nemcsak sugáros, hanem nagylemezű szép ezüstfehér táblájú is. Pozsonynál az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. A gránát nevezetes nagyságban felmerűl Pozsonynál az ú. n. Hutter-kőbányában, továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-, most Dubsky-kertben. A gránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséjű gránitban, s kristályai néha igen jól kifejlődöttek. Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récs között s az alagútnál is a kisszemcséjű gránitban lemezes alakban, mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. A kvarcz egyik változata: a füsttopáz, az alagúti kőbányában került elő. Nem ismeretlen a vármegye határában az arany sem. Ez Bazintól északnyugatra, a durvaszemcséjű gránit ereiben, finoman beszórva mutatkozik, vagy csak fuvalatképp, de lemezek és pikkelyek alakjában is. A jelen század közepén már csak a jobb darabokat válogatták ki a törmelékből s dolgozták fel az ekkor már düledező zúzóművekben. Más helyeken, mint Limbachon, e nemes fém a zsírkő ereitől átjárt bomló gránit kvarczteléreiben, Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön elő. A Duna fővenyében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak, melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek. Végre mindezeken kívül említjük még a 5barnaszenet és a tőzeget. A szép és igen hasznavehető barnaszén 30–40 ölnyi mélységben Haszprunka táján található. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is, hol kútásás alkalmával 11 ölnyi mélységben 1/2–1 lábnyi vastagságban jelentkezett. Nagyon valószínű azonban, hogy mivel fekvése, keleti irányban, a rétegek hajlásának megfelelőleg keskenyedik, egészben csak jelentéktelen kiterjedésű. Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak, szintén kútásás alkalmával, a Széplak-utczában, 11 ölnyi mélységben. Továbbá a Marczal-, a mai Stefánia-utczában is, 15 ölnyi mélységben. De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a vasútnál lignit-nyomokra. A tőzeg több helyt jön elő, névszerint Bősnél, hol mintegy 300 holdnyi területen 5–6 lábnyi vastagságban, továbbá Szentgyörgytől délkeletre a Súrerdőben, hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban, hol valami 400 holdnyi területen 5–6 lábnyi vastagságban található. Mindez a hazai tőzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi, mindazonáltal mégis e vármegye is számot tarthat arra, hogy nem tekintve a tőzegeknek tisztán gazdasági jelentőségét, része lesz majdan ama sikerekben, melyeket a hazai tudomány éppen a tőzegeknek nem csupán felületi flórája, hanem az azok aljában eltőzegesedett egykori flóra mikroszkopi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. Vármegyei tözegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biologiai ismeretéhez. A súri tőzeg égési értéke 1580, vagyis 33 mázsa tőzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyőfa ölének. A Súr közelében levő Szilfamező tőzegének égési értéke ellenben 2390 hőegységnek felel meg úgy, hogy belőle 22 mázsa ér föl – fűtési hatályra nézve – egy harmincz hüvelykes fenyőfa ölével. Megjegyezzük, hogy itt a fekete szénnek eddigelé semmi nyoma sem fordult elő.