Ásványok.
Ásványok.
4. A vármegye ásványai. Ásványokban a vármegye bővelkedik. Első helyen említjük a fekete palakövet, mely nem őspala, hanem a liászmész-képződménynek egyik tagja. Előfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken, részint tárnákban, a regényes fekvésű Máriavölgy hegységében. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak, mindennemű dísztárgyaknak, bútorboríték-tábláknak, lépcsőknek, tető- és talajburkolatnak s útak készítésére.* Mind a bel-, mind a külföld számos helyére, kivált Szerbiába kiviszik. 3Gyakori a grafit, mely grafitpalában Bazin, Dévény, Pozsony, Pernek vidékein jön elő, az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minőségben. A calcit fehér szálas minőségben Dévényben, kristályosan Parádon található. A Dévény és Dévényujfalu közt konglomerat, gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb építő- és műkövet szolgáltatja. E kőzet, melyet meszet kiválasztó tengeri algák, a korallszirtekhez hasonlóan alkottak, itt 10–12 méternyi vastagságban kinálkozik bányászásra. A Kis-Kárpátok nyugati részén, a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul elő. Cseppkő Detrekőszentmiklóson képződik a falu mellett levő barlangban. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál, a szétomlott melpahyr-mandolakő egyik telérében. Ugyanitt található prehnit, calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarczczal. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban, milyenek az arzenopyrit, mely itt a chloritpalában, a galenit, mely itt behintve s vaskosan, a szfalerit, mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik. A senarmontit e helyt valószínűleg az antimonit átváltozási terménye. A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben, garmadás és csillagos csoportokban, meg lemezes kristályokban található. A cervantit néha meglehetősen sűrű tömegeket alkot. Az antimonit a gránitkőzetben Bazinban termelődik telérekből, de Perneken is, hol vaskosan, néha garmadás alakban jelentkezik. E két hely még egyéb ásványfélék lelőhelye is, milyenek a vaskéneg (pyrit), a vörös antimonérzc (pyrostibit) s a scheelit. A vasként Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel, Perneken ellenben behintve és vaskosan. Czajla község környékén is szapora a vaskéneg. A nevezett három község vidékén 1,604.185 méternyi területen a vaskéneget ki is aknázzák. E területből Czajlára 721.862, Pernekre 631,629 és Bazinra 250.693 méter esik. Az évi termék összesen valami 26.683 métermázsára tehető, 16.000 korona értékben. A vörös antimonércz Perneken tű- és hajalakú jegeczekben, sugáros és garmadás csoportokban található, míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban, Perneken a kvarczczal, pyrittal és antimonittal. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. A barna vasércz (limonit) Modortól nyugatra, Almáson fordul elő. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. Stomfa, Borostyánkő és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak. Modorban feltűnik az aventurin gránit- és gnájszgörélylyel együtt. Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt, milyen a chlorophacit, mely a melafir közelében átváltozott olivin; a delessit, mely itt gumók alakjában melafir-mandolakőben fordul elő. Nem ritka e helyt a közönséges földpát sem, mely egyébiránt Pozsony vidékén sem ismeretlen. Pozsony és Récse között s a pozsonyi szőlőkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit), mely itt több érdekes sajátsággal bír s nemcsak sugáros, hanem nagylemezű szép ezüstfehér táblájú is. Pozsonynál az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. A gránát nevezetes nagyságban felmerűl Pozsonynál az ú. n. Hutter-kőbányában,* továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-, most Dubsky-kertben.* A gránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséjű gránitban, s kristályai néha igen jól kifejlődöttek. Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récs között s az alagútnál is a kisszemcséjű gránitban lemezes alakban, mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. A kvarcz egyik változata: a füsttopáz, az alagúti kőbányában került elő.* Nem ismeretlen a vármegye határában az arany sem. Ez Bazintól északnyugatra, a durvaszemcséjű gránit ereiben, finoman beszórva mutatkozik, vagy csak fuvalatképp, de lemezek és pikkelyek alakjában is. A jelen század közepén már csak a jobb darabokat válogatták ki a törmelékből s dolgozták fel az ekkor már düledező zúzóművekben.* Más helyeken, mint Limbachon, e nemes fém a zsírkő ereitől átjárt bomló gránit kvarczteléreiben, Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön elő. A Duna fővenyében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak, melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek. Végre mindezeken kívül említjük még a 5barnaszenet és a tőzeget. A szép és igen hasznavehető barnaszén 30–40 ölnyi mélységben Haszprunka táján található. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is, hol kútásás alkalmával 11 ölnyi mélységben 1/2–1 lábnyi vastagságban jelentkezett. Nagyon valószínű azonban, hogy mivel fekvése, keleti irányban, a rétegek hajlásának megfelelőleg keskenyedik, egészben csak jelentéktelen kiterjedésű.* Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak, szintén kútásás alkalmával, a Széplak-utczában, 11 ölnyi mélységben.* Továbbá a Marczal-, a mai Stefánia-utczában is, 15 ölnyi mélységben.* De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a vasútnál lignit-nyomokra.* A tőzeg több helyt jön elő, névszerint Bősnél, hol mintegy 300 holdnyi területen 5–6 lábnyi vastagságban, továbbá Szentgyörgytől délkeletre a Súrerdőben, hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban, hol valami 400 holdnyi területen 5–6 lábnyi vastagságban található. Mindez a hazai tőzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi,* mindazonáltal mégis e vármegye is számot tarthat arra, hogy nem tekintve a tőzegeknek tisztán gazdasági jelentőségét, része lesz majdan ama sikerekben, melyeket a hazai tudomány éppen a tőzegeknek nem csupán felületi flórája, hanem az azok aljában eltőzegesedett egykori flóra mikroszkopi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. Vármegyei tözegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biologiai ismeretéhez.* A súri tőzeg égési értéke 1580, vagyis 33 mázsa tőzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyőfa ölének.* A Súr közelében levő Szilfamező tőzegének égési értéke ellenben 2390 hőegységnek felel meg úgy, hogy belőle 22 mázsa ér föl – fűtési hatályra nézve – egy harmincz hüvelykes fenyőfa ölével.* Megjegyezzük, hogy itt a fekete szénnek eddigelé semmi nyoma sem fordult elő.*
Kornhuber: Verhandl. d. Ver. f. NK. zu Presbb. 1859. IV, 73. és 1920. XX. 3.
Verhand. des Vereins f. Naturkunde zu Pressburg 1856. I, 2.
Verhand. des Vereins f. NK. zu Pressburg 1857. II. 2, 7.
Verhandl. des Vereins f. NK. zu Pressburg 1856. I, 24.
Kornhuber: Verhandl. d. Ver. f. Naturk. zu Pressburg 1857. II, 62.
Kornhuber: Die geol. Verhältnisse. i. m. 4–5. 11.
Verhandl. d. Ver. f. NK. zu Pressburg 1859. IV, 60.
Correspondenzblatt des Ver. f. NK. zu Presb. 1863. II, 191.
Kék tályogon néhány vonalnyi vastagságban mutatkozott itt egy sötétbarna, kissé merev, kagylóstörésben viaszszerűleg fénylő lignit. (Verhandl. d. Ver. f. Naturk. zu Pressburg 1859. IV, 7–8.)
Tehnius szerint Magyarországban Horvátországgal együtt 42.093 hektár tőzeg van. (Ueber die Torfmoore der oest.-ung. Monarchie u. deren Verwerthung in der Industrie, közzétéve az Allg. österr. Chemiker- und Techniker-Zeitung VIII. évf.)
Lásd Staub Móricz czikkét: A tőzegtelepek kutatásának fontosságáról, a Term. tud. közl. 1892. XXIV, 136–142. Ugyanő: A hazai tőzegtelepek kutatása, i. h. 1892. XXIV, 315–317. Ugyanő: A tőzegtelepek értékesítése Németországban, i. h. 1892. XXIV, 584–597.
Mack és Bauer vizsgálatai szerint. Verhandl. d. Ver. f. NK. zu Pressb. 1858. III. 2, 35.
U. o. III. 2, 35–36.
Ilyenről híreszteltek 1857-ben Cseklész vidékén, hol 170 mélységig próbafúrást is tettek, a földtani vizsgálatok szerint azonban az eredmény minden reménye nélkül. (Verhandl. d. Ver. f. Naturk. zu Presb. 1857. II. II, 27. Pr. Ztg. 1857. 252 sz. Presse 1857. 254. sz.)
