Pozsony önkormányzati szervezete.
Pozsony önkormányzati szervezete.
A város élén a bíró állott. Ő volt annak mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás terén legfőbb szerve. Ő itélkezett, ő hajtotta végre a tanács határozatait, őrizte a város pecsétjét, képviselte külső személyekkel szemben a várost. Megbizatása egy évre szólott, a mi nagy hatalmát üdvös 525módon megszorította; de úgy közvetetlenül, mint közvetve – későbbi években – újra meg volt választható.
Utóbb, mikor a bíró teendői igen felszaporodtak, a közigazgatási teendők ellátásával külön férfiút bíztak meg, kit polgármesternek neveztek. Ezzel az állással Pozsony városában már 1314 táján találkozunk, de azt csak 1437-ben véglegesítették.
A bíró és polgármester mellett, kezdetben kevesebb, a XIII. századtól kezdve azonban állandóan tizenkét választott esküdt működött, a kiket később belső városi tanácsnak neveztek, ellentétben a külső tanácscsal, mely a város népességének szaporodtával, a városi képviselet alapján, a polgárság egyetemét képviselte. A XIV. században 24 polgár nyert választás útján a polgárság bizalmából mandátumot.
A bíró, mint igazságügyi közeg mellett, működött az albíróból, jegyzőből, aljegyzőből, ügyészből és irnokból álló tisztikar. Nevezetes szerepet játszott e testületben a zsidóbíró és a vásárbíróságot viselő esküdt.
Ezeken kívül temérdek városi alkalmazottal találkozunk még. Ilyenek voltak a városi kamarás, ki a pénzügyeket, a számadásokat vezette; az orvos, a sebész, a borbély, a bába és a hóhér; a különféle vám-, tized- és harminczad-szedők, a hídmesterek, a pénzverőmester; a városkapitány és közegei, a városi rendőrség; az ipartestületek vezetői; a városi pristaldusok stb.
