A város leírása.
A város leírása.
A város hajdan erődített hely volt és kőfalai legnagyobbrészt még ma is fönnállanak, sőt több helyen e kőfalak donjonjai is majdnem ép állapotban láthatók. A hajdani városi kapuknak ma már nyomuk sincsen és csak a helyüket ismerik, a hol azok régente voltak. Az egyik a mai pozsonyi-utcza 58. sz., a másik a középutcza 140. számú háznál volt. E házak a régi telekkönyvekben „Gemeinde-Trabantenhaus” néven szerepelnek, mert mindegyikben egy rendőr lakott. 1856-ban távolították el e kapukat. Az utczák rendezettek és különösen a város főutczája, mely a várost alsó végétől egész 219a fölső végéig egyenes vonalban szeli keresztül, szép, széles, tiszta és nagyon kedvező hatást gyakorol. A városba befelé menet, ez utcza baloldalán, körülbelül a közepe táján áll az emeletes városháza, ezen túl az egyik kereszt-utcza sarkán az evangélikusok csinos imaháza, a másik sarkon a piaristák hatalmas épülete és odább a templom; följebb, majdnem az utcza végén, az érdekes Pálffy-féle kastély áll s azzal szemben a tornacsarnok, följebb pedig a híres szentgyörgyi katholikus templom. Itt az út tovább visz, részben a hegyek, részben a szőlőkertek közé, míg egyenesen haladva, a Szentgyörgygyel majdnem összeépített Neustift faluba érünk, mely előtt azonban még a kényelmesen berendezett, modern városi uszodát találjuk. A város egyik oldalán, a házak mögötti kertekben patak folyik végig. A város alsó végén van a gyógyerejű kénes-fürdő, közvetetlenül a vasúthoz vezető út mellett és ugyanott, de a városhoz közelebb fekszik az újabban épült nagyszabású paszomántgyár is, mely Drechsler Károly tulajdona; ezekről más helyen szólunk részletesebben.
Szentgyörgy. – A város falai.
Saját felvételünk
