A városi levéltár ereklyéi.
A városi levéltár ereklyéi.
A város levéltárában számos becses történelmi ereklyét őriznek, ú. m. a Rákóczy-féle fölkelés idejéből egy lobogót, a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset, továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesítő botot, egy szines képekkel diszített és üvegből készült talpnélküli, érdekes ivóserleget 1588-ból, mely Rudolf király adománya, egy 1771-ből való szavazó szekrényt, 3 női főkötőt, abból az időből, a mikor a városi hatóság a női fejdísz milyenségét előírta, egy díszes bírói kardot, melynek markolata ezüstből készült és Szent György lovagot ábrázolja, a kard tokján remek domborművű ezüst-diszítésekkel, két bírói buzogányt, egy ezüst bírói botot, melynek vége liliomot ábrázol, a régi ú. n. pozsonyi mérő vörös rézből készült teljes gyűjteményét és végül a város hóhérpallosát, melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trauniczki Erzsébetet lefejzték. E pallos markolatának gombján annak felső 223lapján, mely csillagszerű mezőkre van osztva, a következő fölírat olvasható: „Ferrum Donabat Hedel H. Tomas”; alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következő, néhol hibás, sőt érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus. Dnus. Deus. Meus. Qui. Docet. Manus et. Digitos. Meos. ad. Bellum. Psal. 143. Meas. ad. Praelium.” A markolat-keresztjének felső részén: „Qui. Nimium. Enungit. Eligit. Sangvinem. Gar. zu. sharf maht schertig.” A penge egyik oldalának felső részén a következő fölirat van: „Recte. Iudicate. Vilii. Hominum. Psall. 57. – Stigel. Nil. Statvat. Iudex etiamsi. Litiget. Actor. Phogylides.” Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq. Locutus. Sit nisi delati cognita causa rei.” A másik oldalon: „Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime. Psal. 44. – Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. Hebr. 4.” A markolat alatti részen: „Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit. Coelitus Petenti provisum.” A tok felső részén: „Non est enim potestas, nisi a deo enim sine causa gladium portat. Rom. XIII. Omnes qui accepperint gladium gladio peri bunt. Matt. XXVI.” A másik oldalon: „Melior est pax certa, quam sperata victoria – Patriae fumus Alieno igne luculentior. M. E. Lib. ac. R. C. S. 224Georgy Patria p. Judicatu obt. Andreas Szegner p. t. Judex et Sen. L. Regiaeque Civitis Posonien. Ao. 1648.” A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia. – Reddo cuique suum, sanctis et lebus omne. – Concilio mortale genus ne crimine vivat. Justitia et pax osculatae sunt. Psal. 84. – Misericordia et veritas obviaverunt sibi.” A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps, ad praemia velox. – Summum jus summa injuria. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius. Cibinens. suae Familia et II. Anno domini 1581. Judicatus sui quinto et doleat quoties esse ferox ex aequo et bono.”
Szentgyörgy. – A plébánia-templom.
Saját felvételünk
Szentgyörgy. – A plébánia-templom főoltára.
Saját felvételünk.
A város levéltára 1618-tól fogva őriz leveleket. A XVI. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfőkép az 1718-iki nagy tűzvész alkalmával pusztult el. Az itt őrzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. Így I. Ferdinánd 1550-ben megerősíti a város vásártartási jogait, melyeket Nagy Lajostól, Mátyás királytól és II. Lajos királytól kapott. – Rudolf királynak 1591-iki irata, melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal, Illésházy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örököseivel szemben fennálló 2000 r. forint tartozását elengedi. – Ugyancsak Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele, melylyel kimondja, hogy Szentgyörgy a reá kivetett összeget lefizetvén, a városra senki igényt nem tarthat. – Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben kelt könyvalakú kiváltságlevele, melylyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megerősíti. – II. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele, mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg, a város szabadalmait kibővíti és polgárainak különféle előjogokat biztosít. – III. Ferdinándnak 1647-ben kelt levele, melylyel a város korábbi kiváltságait megerősíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja. – II. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. – IV. Ferdinándnak 1845-ben kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. – A budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél, melyek a város egyes akkori családait érdeklik, úgymint a II. Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak, a III. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak, ugyanettől ugyanakkor Strsser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Márthának és gyermekeiknek adott nemesi levél.
