Kir. főügyészség.
Kir. főügyészség.
A bűnvádi perrendtartás életbeléptetésével, 1900 január 1-én, a pozsonyi kir. ítélőtábla mellett is, de attól természetesen függetlenül, királyi főügyészséget szerveztek, melynek működési köre ugyanazon területre terjed ki, mint a kir. ítélőtábláé. Királyi főügyészszé Kray Istvánt, a balassagyarmati törvényszék elnökét, főügyészi helyettessé pedig Kramolin Viktor dr., főügyészi helyettesi czímmel és jelleggel fölruházott pozsonyi kir. ügyészt nevezték ki, a kinek 1901. évi deczemberében nyitrai főispánná történt kinevezése után helyét Füzesséry Tibor dr. foglalta el.
Kray István 1850 augusztus 3-án született a szepesmegyei Csontfalu községben. Középiskoláit Kassán és Eperjesen, a jogot pedig Egerben végezte. Praxisba lépve, előbb ügyvédi irodában működött, 1872-ben pedig joggyakornok lett a lőcsei kir. törvényszéknél. 1874-ben letette a köz- és váltóügyvédi vizsgálatot, majd 1876-ban kir. alügyész lett a lőcsei, azután a miskolczi s később a sátorlja-újhelyi kir. ügyészségnél. 1881-ben Eperjesre kir. ügyészszé nevezték ki, honnan 1884-ben hasonló minőségben a lőcsei kir. ügyészséghez helyezték át. Szilágyi Dezső, akkori igazságügyminiszter 1890-ben felhívta, hogy foglalja el a balassagyarmati kir. törvényszék elnökségét. Kineveztetvén erre a szép állásra, azt egészen a pozsonyi kir. főügyészség fölállítátásig töltötte be, a mikor ennek az újonnan szervezett hivatalnak lett a főnökévé. Kray családja Szepesmegye szerepvivői közé tartozott mindenha. Egyik elődjét, Kray Jakabot, Késmárk város bíráját, azért, mert II. Rákóczy Ferencz lelkes híve volt, 1709-ben Heister osztrák tábornok lefejeztette. A család egyik büszkesége volt Kray Pál táborszernagy is, a ki a napoleoni háboruk alatt Mantua bevételével fényes hadi dicsőséget aratott, a miért a Mária Terézia-rendet kapta, majd később bárói méltóságra emelkedett. A család bárói ága kihalt ugyan, de koronás királyunk a jeles katona emlékére, 1888-ban a cs. és kir. 67. csalogezrednek örök időkre a báró Kray nevet adta.
