Fogoly.
Fogoly.
A fogoly a vármegye egész területén nagy mennyiségben fordul elő. Főleg a könnyű homokos talajt kedveli, a hol kénye-kedve szerint kotorhat 298s e részben kedvező viszonyok között van; másrészt táplálkozása könnyű s búvóhelyet is eleget talál.
Az uradalmakban, különösen erős telek alkalmával, etető kunyhókat állítanak fel, a melyek alá a vadnak búzát hintenek. Mennyisége mégis évente változó, mert kedvező szaporodása a tél szigorúságától és a költés alatti időjárástól függ. A tojásnak a vadorzók által való szedése az állományra végzetessé válhatik, mert azt ellenőrizni s ellene védekezni alig lehetséges. A marháját legeltető pásztorfiú, vagy a szántóján dolgozó munkás, tavaszszal, a költés ideje alkalmával könnyen megfigyeli, hogy honnan repül ki s száll vissza a költő fogoly-pár; ily módon megtalálja a fészket s kiszedi a tojásokat, miután pedig a lelkiismeretlen kúfárok a tojás darabját 16–20 fillérrel fizetik s egy fészekben néha 18–20–24 tojás is található, a lelet a vadorzónak jó keresetet nyújt, a nélkül, hogy veszélylyel járna. A vármegye területén 50–60 ezer fogoly kerül teritékre.
