Szarvas.
Szarvas.
A fővadnak ez a szapora volta s talán a vérfelfrissítés hiánya okozza azt, hogy a kis-kárpáti szarvas fejdísze és nagysága, a mármarosi vagy bélyei szarvasok fejdíszétől és nagyságától távol áll. A fővad e visszafejlődésének javítására s főleg az agancsképződés fejlesztésére különféle szerek, a többi között a Holfeld-féle por is használtatott, azonban eredmény nem igen volt tapasztalható.
A fővadat a fent említett vadaskertekben nagy mennyiségénél fogva mesterséges takarmánynyal, még pedig széna-lombtakarmánynyal, kukoriczával, vadgesztenyével, burgonyával, répával és makkal etetik. A széna- és lombtakarmányt erre a czélra készített pajtákban, a nedvdús takarmányt pedig a fákhoz erősített vályukból nyujtják a vadnak. Ezenkívül a vad számára só-nyalatókat állítanak fel. A Pálffy Miklós herczeg vadasában felállított legújabb só-nyalatókba az agyagon és són kívül még a Bartel-féle etető mészport is keverik. Ezt a három alkatrészből összegyúrt, tésztanemű anyagot, hordozható sónyalatók alakjában, ládákban nyujtják a vadnak.
E vadasokban egyes években a fővadnál járványok észleltettek. 1884-ben Károlyi Lajos gróf stomfai vadasában, tüdővész következtében, mintegy 200 drb és 1898-ban Pálffy Miklós herczeg vadasában 70 darab hullott el lépfene következtében. Károlyi Lajos gróf vadaskertjéből, miután a fővad annyira elszaporodott, hogy annak csökkentéséről kellett gondoskodni, élő vadat adtak el Ausztria-, Tirol-, Németország-, Franczia- és Oroszországba. A számszerű legnagyobb küldemény 90 darab volt, mely a Kaukázusba, az orosz császári borsumi vadaskertbe szállíttatott, s kivéve 1 drbot, mely a rekeszben Podvolocsiszkánál elhullott, szerencsésen érkezett rendeltetési helyére. Megjegyzésre méltó, hogy a vad vasúton és tengeren a rekeszben történt szállítása alatt csak vizet és zabot kapott táplálékul. A szállítás 3 hétig tartott. 296Az említett főúr stomfai vadasából benépesíti fővaddal Szatmármegyében a saját, továbbá a kincstári, laposbányai és fernezelyi erdőgondoksági, nemkülönben a nagybányai és felsőbányai városi erdőket, melyeket bérel.
„Mon repas”, vadászlak a malaczkai uradalomban.
Saját felvételünk
A szarvasvadászat sikeres gyakorlása czéljából a Kis-Kárpátok legszebb fekvésű helyein vadászkastélyok és vadászlakok épültek, a hol szarvasbőgés alkalmával a főúri társaságok legelőkelőbbjei űzik a vadászat sportját.
Az utolsó évtizedben a szarvaslövetésnek a bőgés ideje alatt való bérbeadása nagy mértékben terjedt el s tekintve, hogy a németországi bérlők nagy árakat fizetnek egy-egy szarvas lelövetéséért, a kisebb vadászatok tulajdonosai is bérbe adják területüket. A vármegyében átlag évenként mintegy 340–350 darab szarvast és tehenet lőnek.
