VÍZÉPÍTÉSZET. Írták Kelen József, Hegedeös Miklós és Remenyik Andor
300VÍZÉPÍTÉSZET.
Írták Kelen József, Hegedeös Miklós és Remenyik Andor
Írták Kelen József, Hegedeös Miklós és Remenyik Andor
Pozsony vármegye területén a vízzel kapcsolatos műszaki tudomány gyakorlati alkalmazásának jelentékeny szerep jutott. Közép-Európa leghatalmasabb folyóvize, a Duna, mely majdnem ezer kilométer hosszaságban szeli át hazánk területét, a vármegye nyugati szélén, Dévény felett, a Morva folyó torkolatánál lépi át az ország határát s folyása Pozsonynál délkeleti irányt véve, egy-két kisebb megszakítással a bős-nyáradi határig 70 km. hosszban vonul át a vármegye területén. Közvetetlenül Pozsony alatt ágazik ki belőle az érsekújvári Kisduna, mely a Tiszáéhoz hasonló számos éles kanyarulattal Jókáig keleti, onnan pedig szintén délkeleti irányban, a Dudvág torkolatáig szeli át a vármegye területét, a Csallóköz északi határát jelölve s a Feketevíz és a Dudvág által a Kis-Kárpátok keleti lejtőjén fakadó összes patakok vizét befogadva, majd Gútánál a Vág folyóval egyesülve, csak Komárom alatt tér ismét vissza száz kilométerrel fentebb elhagyott anyamedrébe. A Duna jobb oldalából, ugyancsak a vármegye területén, a csúnysomorjai határon ágazik ki a mosonyi Kisduna, mely azonban Bezenyéig mintegy tíz km. hosszban csak határfolyót alkot a vármegyében s Magyar-Óvárott a Lajtával, Győrött meg a Rába vízrendszerével egyesülve s a Pozsony, Mosony és Győr vármegyék területéhez tartozó Szigetközt körülhatárolva, Gönyő felett ömlik be ismét a Dunába. A Morva folyó székelyfalu-dévényi szakasza mintegy 60 km. hosszban Alsó-Ausztria és Pozsony vármegye határát alkotja. A Kis-Kárpátok nyugati lejtőjén fakadó vizek négy nagyobb patak medrén át ömlenek beléje. Végül még a Vág folyó alkot természetes határt Pozsony és Nyitra vármegyék között, Szered és Sopornya vidékén, közel 20 km. hosszban; mellékvízfolyások azonban nem ömlenek bele a vármegye területéről.
Pozsony vármegyének e vázolt vízrendszere tehát kisebb részben a Morva folyó, nagyobb részben az érsekújvári Kisduna, egészben véve pedig a Duna folyam vízgyűjtő területéhez tartozik; s a tagolt értelemben előbb említett két vízgyűjtő terület között a Kis-Kárpátok gerincze alkotja a vízválasztót, úgy hogy az egyik terület a bécsi medencze, a másik pedig a kis magyar Alföld medenczéjének északnyugati széléhez tartozik. Ez a megkülönböztetés a föld árjának, vagyis a talajvizek folyási irányának szempontjából fontos.
A vízépítészet az állam kezében van. Magánérdekeket javarészben csak az ármentesítés, a patakok és a belvizek szabályozása s ezek révén a talajjavítás érint; de e magánérdekek is nagyobbára külön érdeketségekké csoportosulnak, sőt a vízjogról szóló törvény hatálya alatt, a hol kell, kötelezőleg is külön érdekeltségekké csoportosíttatnak. A folyóvizek szabályozásánál az állam a vízépítési munkálatokat nemcsak vezeti, felettök nem csupán a felügyeletet gyakorolja, hanem költségeiket is viseli.
E két különböző szempontból a vármegye területére vonatkozó vízépítési munkálatokat külön-külön kell megismertetnünk.
