Állattenyésztés.
Állattenyésztés.
A szarvasmarhatenyésztés főleg a Dráva, a Rinya és az Okor mellékén virágzott. Az uradalmak közül gróf Széchenyi Pál marczali tehenészete volt ismeretes.
A lótenyésztés, főleg Czindery László fáradhatatlan buzgalma következtében, a XIX. század első felében mindegyre nagyobb lendületet vett. A harminczas években báró Fechtignek Lengyeltótiban híres arab telivérménese volt. Kívüle a Csapodyaknak volt nevezetes lótenyésztésük Hetesen, hol minden évben lóversenyt és állatdíjazást rendeztek. Nagyobb ménesek Kéthelyes (gróf Hunyady József), Marczaliban, Boronkán, Iharosberényben, Niklán, Györökön, Böhönyén és Nágocson voltak.
A juhtenyésztés csak a XIX. század második évtizedében kezdett divatba jönni. A harminczas években leginkább Gyulai Gaal (Büssü), báró Fechtig, gróf Hunyady, gróf Festetics, gróf Széchenyi, Zichy családok uradalmaiban tenyésztettek juhokat.
A mezőgazdasági termények értékesítése a XIX. század első felében rendkívül meg volt nehezítve a kedvezőtlen közlekedési viszonyok miatt. A gabonát leginkább a veszprémi, nagykanizsai és a keszthelyi piaczokra szállították.
Legnevezetesebb marhavásárja 1848-ig Nagyatádon volt a vármegyének, de többnyire a nagykanizsai vásárokon adták el a marhákat. A gyapjú szintén Nagykanizsán kelt el, míg a sertést a győri és a soproni kereskedők vették meg. Némi kereskedelmi összeköttetése volt a vármegyének Stájerországgal is, a Kálmáncsehi és környékén készült faeszközöket pedig Tolnába és Bácskába vitték eladni (Fényes Elek: Magyar Országnak mostani Állapotja I. 203–209.).
Csak a déli vaspálya nagykanizsa–budapesti vonalának 1861 ápr. 1-én történt megnyitása óta javultak a közlekedési viszonyok, midőn a vármegye Budapesttel közvetlen vasútösszeköttetést nyert.
* * *
Végül közöljük a vármegyei fő- és alispánok névsorát a mohácsi vésztől napjainkig bezárólag (Várm. levéltár, közgyűlési jegyzőkönyvek 1712–1861. – Századok 1874: 719, 1871: 144. – Thaly Kálmán: Esterházy Antal 924., 824. 560– Melhard Gyula: Somogy vármegye a rendi országgyűlésen. I. – A pannonhalmi Szt.-Benedekrend története. IV. 265.).
Főispánok: Báthori György 1505–1530. Báthori István nádor 1530. Báthori András Bonaventura, egyúttal Szatmár és Szabolcs vármegye főispánja, 1556–1566. Báthori Miklós 1576–1584. Gróf Báthori István országbíró 1596–1605. Gróf Bánffy Kristóf 1633. Gróf Zrinyi Miklós, a költő 1660–1664. Gróf Esterházy Ferencz pápai várkapitány 1680–1685. Gróf Esterházy Gábor 1695. Gróf Nádasdy Tamás 1708-ban Somogy vármegye főispánja, 1710–1711-ig Somogy–Zala egyesült vármegyék főispánja, 1712–1734-ig Somogy vármegye főispánja. Báró Sigray József 1731–1734-ig, helyettes főispán 1734–1740. Zajesdai gróf Patachich Sándor 1740–1747. Gróf Batthyány Károly 1747–1772. Gróf Sigray Károly 1772–1785. Gróf Széchenyi Ferencz kerületi főispán 1785–1787. Miháldi báró Splény Józséf kir. biztos 1789–1790. Gróf Sigray Károly, másodszor, 1790–1798. Gróf Széchenyi Ferencz 1798–1811. Gróf Teleki László 1811–1821. Gróf Sigray József 1822–1824-ig, főispáni helytartó 1824–1831. Kaposmérei Mérey Sándor kir. személynök 1832–1845. Nagyatádi Czindery László 1845–1848 máj. 29-ig. Sárközy Albert 1848 jún.–1849 jan. 14. Czindery László cs. kir. biztos 1849 jan. 14–ápr. közepéig. Noszlopy Gáspár kormánybiztos 1849 ápr.–júl. Németh Péter cs. kir. biztos. Tallián János cs. kir. biztos 1849–1850. Hochreiter Ambrus megyefőnök 1850–1854. Szalay Nikodém megyefőnök 1854–1859. Szentmártoni Radó Dániel megyefőnök 1859–1860. Jankovich László 1860 decz. 20.–1861 okt. 27. Mérey Károly 1861 decz.–1865 nov. 30. Jankovich László 1865 nov. 30–1886 szept. 20, másodszor. Vizeki Tallián Béla 1886. okt. 18–1893. Vizeki Tallián Gyula 1893–1905. Szulyovszky Dezső kir. biztos 1906. Kapotsfy Jenő 1906–1910. Makfalvay Géza 1910-től.
Alispánok: Eördeögh Simon és Pethő Gáspár 1617. Osztopáni Perneszy Ferencz, Nádasdy Darabos László, Osztopáni Perneszy Ferencz 1639. Osztopáni Perneszy Ferencz 1648. Széplaki Bottka Ferencz 1660. Széplaki Bottka Ferencz, Lipics Márton 1661. Nádasdi Darabos Miklós, Ságfai Sándor Gergely. 1663–1670. Ságfai Sándor Gergely, Chernel Mihály 1673. Ságfai Sándor Gergely 1675. Bezerédj István és Kelcz Mihály helyettes 1695–1696. Bezerédj István és Káldy Mihály 1697. Bezerédj István és Gábor György 1700. Szegedy Pál és Gábor György 1703. Bezerédj István 1707–1708. Sankó Boldizsár 1708. Lengyel Miklós 1708–1709. Bessenyey László 1708, labanczpárti. Szegedy Pál 1709. Bessenyey László 1709–1710. Madarász László helyettes alispán 1710. Sankó Miklós 1713. Madarász László 1715–1727. Festetics Kristóf és Inkey János helyettes 1727–32. Festetics Kristóf 1732–34. Festetics Kristóf I. Jankovich István II. 1734–1736. Somssich Antal 1736–48. Zalapatakai Nagy János helyettes 1748, majd 1749–59 első alispán. Tallián János 1759–60. Tallián János I. Festetich Lajos II. 1760–1767. Tallián Gábor helyettes I. alispán 1770. Tallián Gábor I. Gyulai Gaal Antal 1774–1785. Becsevölgyi Paiss Boldizsár I. Gyulai Gaal Antal II. 1785–86. Paiss Boldizsár kinevezett alispán 1786–1790. Alsószilágyi Gaal László I. Gaal Kristóf II. 1790–95. Gaal László I. Nagyatádi Czindery Pál II. 1795–1800. Inkey Károly I. Edvi Illés Ferencz II. 1800–1805. Kovács Antal II. 1805–1806. Inkey Károly I. Csapody Gábor II. 1806–1807. Csapody Gábor I. Záborszky Mihály II. 1807–1808. Csapodi Gábor I. Záborszky Mihály II. 1808–1813. Kovács Antal I. Somssich Miklós II. 1813–1817. Kovács Antal I. Tallián Boldizsár II. 1817–1824. Somssich Pongrácz I. Sárközy István II. 1824–1828. Somssich Pongrácz I. Sárközy István II. 1828–1830. Czindery László I. Sárközy István II. 1830–1833. Czindery László I. Sárközy Albert II. 1836–1840. Sárközy Albert I. Mérey József II. 1840–1843 és 1843–1848. Mérey József I. Hochreiter Ambrus II. 1848–1849. Tallián János I. Hochreiter Ambrus II. Czindery László cs. kir. biztos alatt 1849. Berzsenyi Farkas I. Erős József II. Somogyi Lajos III. Noszlopy Gáspár kormánybiztos alatt 1849. Mérey József I. Csépán Antal II. 1860–1861. Bernáth József I. Kelemen Lajos II. kineveztettek 1861–1865. Csépán Antal I. Somssich Lőrincz II. kineveztettek 1865–1867. Csépán Antal I. Somssich Lőrincz 1867 ápr. 24–1871. Csépán Antal 1871–1889. Tallián Gyula 1889–1893. Maar Gyula 1893–1904. Sárközy Béla 1904–1907. Kacskovics Lajos 1907-től.
