Ügyviteltervezet.
Ügyviteltervezet.
Hogy a vármegyei önkormányzati jognak a parlamentáris kormányformával, felelős minisztériummal való összeegyeztetése miképen történjék, ez a kérdés élénken foglalkoztatta a közvéleményt. Somogy vármegye külön bizottságot küldött ki ennek a tárgyalására, a mely bizottság a május 21-iki közgyűlésre már beadta jelentését. Nézete szerint a törvényhozás feladata ebben az ügyben intézkedni. A törvény meghozataláig azonban a következő eljárást ajánlja a vármegyének. Szükségesnek tartják az évnegyedes – 1848 előtt relaczionálisnak nevezett – nagygyűléseket; ellenben az ú. n. kisgyűléseket fölöslegesnek nyilvánítják. Az első alispánt, akadályoztatása esetén a másodalispánt felhatalmazzák arra, hogy a kizárólagosan a vármegye intézkedése alá fenntartott ügyeket kivéve, minden ügyet saját felelőssége mellett elintéztethessen, de eljárásáról a legközelebbi évnegyedes gyűlésen számot adjon. Kizárólag a közgyűlés elintézése alá tartozó ügyeknek nyilváníttatnak: 1. minden közjogi ügyek és kérdések (publico-politica), 2. minden vízi építmények vagy munkálatok fölötti intézkedések, 3. erdőpusztításra 562vonatkozó zárlati –, vagy vadásztilosok fölötti határozat, 4. a vármegye vagyona fölötti intézkedés, 5. a vármegye terheltetését tárgyazó ügyek, 6. új utak kijelölése, hidak építése s általában a vármegyei közmunkák fölötti rendelkezés, 7. állandó katonaság elhelyezéséről intézkedés, 8. út- és hídvámügy, 9. vallás- és közoktatási ügyek, 10. minden oly perenkívüli eljárásokról teendő jelentések elintézése, a melyeket a törvény egyes tisztviselőktől a nagygyűlésre beadatni rendelt, 11. a vásári jog megszerzése körül való intézkedés, 12. megyei alapítványok és ezek választmányainak, valamint a megyei választmányoknak viszonya a vármegyéhez, 13. azon utalványozások eszközlése, melyek nem egy megállapított szerződés teljesítéséből folynak, vagy az alispánt megillető kiutalványozás jogkörén kívül esnek, 14. húsárszabás, 15. kenyér- és zsemlesütő pékek mértéke és ezek czikkeinek árszabása, 16. községi költségvetési rendszer, 17. községi jegyzőségek rendezése, 18. a megye határai fölött történendő intézkedések (1867. jk. 184. sz.). Ezeknek az ügyeknek előkészítését, az ügyiratok felszerelését szintén az alispánokra bízzák. Az árvavagyonnak az árvaatyák által történt kezelését megszüntetik s a törvényhozás intézkedéséig közös árvapénztárt állítanak (446–1867. jk.). Általában szükségesnek vélik, hogy legyen egy szerve a törvényhatóságnak, mely az előrelátható reformokról, az ezekkel összefüggő közjogi kérdésekről véleményt adjon. E czélból állandó választmányt küldenek ki, a mely a két alispán elnöklete alatt 40 úrból és 5 közrendű bizottsági tagból áll (3–1868. jk.). E javaslatot a közgyűlés elfogadta.
