Vasútügy.
Vasútügy.
Végre a kilenczvenes években Somogy vármegye vasútügye gyökeres javuláson megy át. Baross Gábor a már 1884-ben (XXX. t.-cz.) államosított duna–drávai, vagyis báttaszék–dombóvár–zákányi vasutat elsőrangúvá teszi Dombóvár és Zákány között és a gyorsvonatok beállításával kedvező összeköttetést létesít Budapest–Fiume között. Hálás is ezért a vármegye s köszönő feliratot intéz Baross Gáborhoz. A viczinális-vasutak építését is megkezdik. A vármegye elvben, Márffy Emil indítványára, 1890. évi 12. számú határozatával kimondja, hogy a kaposvár–siófoki, balatonszentgyörgy–somogyszobi, boglár (fonyód)–kaposvári, kaposvár–barcsi helyiérdekű vasútvonalak kiépítését pártolja és azokat anyagilag segélyezni hajlandó. Minde vasutak építkezéséhez csakugyan segélyt nyujtott a vármegye: a kaposvár–szigetvári, somogyszob–barcsi vonal is kiépült. E vonalak kiépítéséből nagy haszna támadt Kaposvárnak, a vármegye székhelyének, de a vármegye számos községei is összeköttetésbe kerültek a világgal. A kőhiányban szenvedő vármegyére, a mely éppen ezért sokat küzködött közutaival, különösen jelentősek voltak a főbb vasuti vonalak.
A balatoni gőzhajózás is javul. 1891-ben a „Balatoni gázhajózási részvénytársulat”, két új hajó beszerzésével az egész Balatont bevonja a közlekedés körébe, a vármegye pedig 20,000 frtot adott a balatonföldvári kikötő kiépítésére.
Tallián Béla főispán hatévi eredményes működése után eltávozik a vármegye éléről, mert Őfelsége 1892 október 8-án Békés és Csongrád vármegyék főispánjává nevezi ki. A törvényhatósági bizottság, Véssey Mihály indítványára, a távozó főispán érdemeit jegyzőkönyvbe iktatja és új székhelyére, illetőleg beiktatására nagyobb küldöttséggel kíséri el.
