Zavargások Zehentner szigetvári plebános miatt.
Zavargások Zehentner szigetvári plebános miatt.
A szabadságharcz végén, midőn 1710-ben a jezsuiták elkerültek Szigetről, a pécsi püspök Glavanits Sebestyén pécsi kanonokot küldte Szigetvárra, a ki féléven át egymagában végezte a plebánia teendőit, majd 1711-ben báró Zehentner Károly Józsefet nevezte ki Szigetvár plebánosává, kit azonban a hívek nem akartak befogadni, úgy hogy a várparancsnok kénytelen volt a plebániaépület és a templom ajtóit betöretni, hogy a plebánost hivatalába beiktathassa. Zehentner plebános azonban oly kicsapongó élet élt, hogy Nesselrode Ferencz pécsi püspök, több hívő panaszára, kénytelen volt őt plebániájától megfosztani s helyébe Fischer József Venczelt nevezte ki.
Zehentner azonban hatalmas pártfogókat talált az ottani kamarai tisztviselőkben, a kik a templomot bezárták s mikor Kapucsy György pécsi kanonok Fischert a plebániába be akarta iktatni, kénytelen volt a templom ajtaját betöretni. E közben a budai kamarai prefektus aziránt tett előterjesztést, hogy Szigetvárt vegyék ki a pécsi püspökség hatósága alól és csatolják a veszprémihez. Báró Volkra János veszprémi püspök is pártfogásba vette Zehentnert, megigérte neki, hogy a plebániába visszahelyezi, mire maga Zehentner is aziránt folyamodott, hogy Szigetvárt vegyék ki a pécsi püspöki hatóság alól és csatolják a veszprémihez.
Nesselrode pécsi püspök, midőn hívására Zehentner nem jelent meg Pécsett, karhatalommal kísértette székhelyére; ez Szigetvárott a nép között oly forrongást okozott, hogy 1717-ben, a várparancsnoknak adott utasítás szerint, még két század katonaságot kellett kirendelni a nép fékentartására.
Zehentner népszerűsége mindegyre növekedett Szigetvárott. Maga a városi tanács adott be kérelmet a községnek a veszprémi püspökséghez leendő csatolása 548iránt. A szigetváriak az anyagi áldozatoktól sem riadtak vissza, csakhogy czéljukat elérjék. A kamarai tisztviselőket megvesztegették, ügynököket fogadtak, hogy Bécsben kedvező eredményt járjanak ki, de mindez hiábavaló volt, mert Nesselrode pécsi püspök közbevetette magát s így a község a pécsi püspökség hatósága alatt maradt. A szigetváriak kénytelenek voltak a püspöktől kinevezett plebánost hivatalába beiktatni, míg viszont Zehentner megtartotta a vaskaszentmártoni apátságot (Németh Béla i. m. 341.).
Míg a harcz Szigetvár hovatartozása kérdésében egy évtizeden át dúlt, azalatt a ferenczrendűek egész csendben letelepedtek Szigetvárott és megkezdték áldásos tevékenységüket. A ferenczrendűeket gróf Vechi Gábor, Szigetvár első parancsnoka telepítette le. A régi város keleti oldalán levő török moseát kapták egy nagyobb földterülettel s az ott levő török házakban foglaltak lakást. 1712-ben megerősítették őket az eddig élvezett járandóságaikban, mely naponkénti katonai kenyérilletményből és évenként 100 frt készpénzből állott (Németh Béla i. m. 319.).
