A nemzetőség kirendelése.
A nemzetőség kirendelése.
Még össze sem ült a képviselőház, midőn Csányi László kormánybiztos rendeletére, jún. 13-án, a vármegyei nemzetőrség egy részét a Drávához vezényelték, másik részét pedig hadgyakorlatokra rendelték ki. Ugyanekkor a vármegyei nemzetőrség mozgósítási ügyeinek ellátása czéljából fiókválasztmány alakult (1355. kgysz. 618 lapsz.). Csurgón és Kaposvárott pedig rögtönítélő bíróságokat állítottak fel (1848 jún. 17. biz. kgy. 1359. sz.).
A nemzetőrség kirendelésével azonban a horvát betörést aligha lehetett volna megakadályozni. De miként is lett volna ez lehetséges – írja az egykorú szemtanu – fegyverek és gyakorlat nélkül, erre senki sem gondolt. A kaposvári nemzetőrséget is a Drávához rendelték. És mikor a nemzetőrök parancsot kaptak, hogy Darányból Barcsra vonuljanak előre, a csapatoknak majdnem a fele betegnek jelentette magát, vagy éppen megfutamodott. Szerencsére az egész hadjáratnak nem volt egyéb czélja, mint hogy Barcson tábori misét hallgassunk. Ily módon a félelemmel menekültünk meg! (Bergel József: Kaposvár 40 év óta).
A kormány jól tudta, hogy a katonáskodáshoz nem szokott, teljesen gyakorlatlan nemzetőrséggel nem tudja felvenni a küzdelmet a délvidéki lázadókkal szemben s ezért, míg egyfelől a legnagyobb erélylyel fogott a 10 rendes nemzetőri zászlóalj szervezéséhez, másfelől Kossuth Lajos indítványára az országgyűlés 200.000 katonát szavazott meg az ország védelmére. A 10 rendes nemzetőrségi zászlóaljból a 8-ikat Pécsett állították fel s őrnagyává Vitalis Ferenczet nevezték ki (Gracza György: Az 1848–49-iki szabadságharcz tört. I. 311.). Ez a 10 zászlóalj volt a honvédség magva, mely később oly diadalokat aratott.
