Csokonai Csurgón.
Csokonai Csurgón.
Így él Csokonai Somogyban, s midőn a csurgói iskolában egy tanári állás megüresedik, Sárközy ajánlására, Csokonaira bízzák a tanár helyettesítését, és a költő 1799 máj. 26-án elkezdi a tanítást. Nagy lelkesedéssel fog a munkához, a mit legjobban bizonyít az, hogy az oktatáshoz maga készíti a könyveket. Hogy tanítványait a nyilvános szerepléshez szoktassa, színielőadásokat rendez velök. Így előadatta aug. 17-én a „Pofók vagy Cultura” cz. vígjátékot, szept. 1-én a „Gerson du Malheureux”-t, szept. 23-án, az I. félév végén, „Karnyóné és a két szeleburdiak” cz, vígjátékát, melyet Csurgón is írt. E vígjátékhoz az Epilógot Sárközy fiával, Alberttel, mondatta el. Hogy ebben az időben Csokonai anyagilag, pénz dolgában, milyen rosszul állott, arra nézve közöljük a költőnek az állami Darnay-Múzeumban található levelét, melyet Csokonai Csépán István viczekurátorhoz Kaposvárott intézett:
Tekintetes Fiscalis Ur, Nagyérdemű Vicecurátor Uram! Minthogy már a Gondviselés, és az Urak engemet ebbe a Statióba rendelni méltóztattak: tudom, úgy kívánják azt tőlem ’s általam folytattatni, hogy avagy tsak valami kis díszére légyen az, a’ mieink előtt az Oskolának, az Idegenek előtt pedig annak is ’s vallásunknak is: Ezt én a’ Tekintetes Fiscalis Urnak legelső erántam tett Dispositiójiban elevenen tapasztaltam. Ehez képest mostan is a’ Tekintetes fiscalis Urhoz folyamodni bátorkodom a’ felől, mimódon lehessek én elég tehetős az Exameni Solenitásra egy Ruhát készíttetni, mert nintsen magamnál letett kints ama’ Napra...
Merjem é magamat biztatni annyi jutalommal a’ Venerabile Publicumtól, hogy egy ruhányira Contót tehessek, vagy valakitől 30 ft. költsönözhessek? - - - -
Merni, talán vakmerőség: nem merni bizodalmatlanság.
Méltóztassa a’ Tekintetes Fiscalis Ur elejébe terjeszteni a Tekintetes főBiró és főcurator Urnak, az én alázatos tiszteletem mellett: és ha valami szükséges Dispositiót tenni méltóztatnak, méltóztassa a Tekintetes Fiscalis ur még a héten valami móddal tudtomra adni, hogy az is élessze az én szükséges kedvemet.
Én még most is rosszul vagyok, és a’ szobámba teszem a Leczkéket másfél hét óta. Talán, talán tsak meggyógyulok Examenre! – Talán!
Alázatos tiszteletem mellett állandóul maradok a’ Tekintetes Fiscalis Urnak, kész köteles szolgája Csokonay Mihály* mp.
Közli Szentmártoni Daray Kálmán.
E mostoha viszonyok ellenére, csurgói időzése szintén nagy hatással volt Csokonay költészetre. Itt írta „Jövendőlés az első oskoláról Somogyban”, „Somogyi nóta”, „Virág Benedekhez”, „Az igazság diadalma” czímű költeményeit és belekapott Virgilius „Georgica”-jának fordításába, melynek két éneke megmaradt.
1800 febr. 25-én Császári Lósi Pál hazatért Jénából és Csokonai elbúcsúzván barátaitól, jóakaróitól és tanítványaitól, márczius közepén elhagyja Csurgót, még fizetését sem véve fel, mint írja „tudván a traktatusnak tagadhatatlan szegénységét, nem hozván egyebet Somogyból annál a megelégedésemnél, hogyha nem gyarapítottam is, legalább jobban elszéledni nem hagytam azt a felette szükséges oskolát”.
Csurgóról átment Szigetvárba, hol két napig Festetics vendége volt. Itt bejárta a vidéket „az uraság kocsiján”, hogy megtekintse a Zrinyiász szülőhelyét, melyet újra ki akart adni. Két nap mulva eltávozott örökre Somogy vármegyéből.
