Kétly Károly dr.
Kétly Károly dr.
Kétly Károly, orvos, kiváló belgyógyász, egyetemi tanár, a Tud. Akadémia tagja, szül. Csurgón 1839 szept. 14-én. Orvosi oklevelét 1864-ben a budapesti egyetemen szerezte, hol a belgyógyászati klinikán négy évig tanársegédként működött. 1868-ban külföldi tanulmányútra indult és Bécs, Berlin, Heidelberg egyetemein és klinikáján gyarapította ismereteit. Hazatérve, a budapesti egyetemen a villamgyógyászat magántanára lett. 1877-ben a Rókus-kórház főorvosává, 1884-ben közegészségügyi tanácsossá nevezték ki. 1889-ben a belgyógyászat rendes tanára lett. 1897-ben, csurgói előnévvel, magyar nemességet kapott s ugyanez évben a Tud. Akadémia választotta tagjává. Kétly az ideg- és villamgyógyászat terén európai szaktekintély és e szakbeli tudományos munkái a külföldön is nagy elismerést szereztek nevének, miért is számos külföldi tudományos egyesület választotta tagjául. A királyi magyar természettudományi társaság örökítő, a budapesti kir. orvosegyesület volt elnöke és alapító tagja, a magyar orvosi könyvkiadó-társulat alapító- és igazgató-tagja, a pesti szegény gyermekkórház tiszteletbeli főorvosa stb. és legutóbb a király „magyar bárói” méltóságra emelte.
Önálló művei: A villamáramok helybelisítése Ziemssen után ford. Bpest, 1870. – A gyermekbetegségek tankönyve. Gerhardt Károly munkája 2 átdolg. kiadása után ford. U. o. 1872. 43 fametszettel és egy kőny. táblával. Tordai Ferenczczel együtt. – A gyermekhűdés. Paralysis infantilis. Bpest, 1874. – Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről. U. o. 1881. – A hemiplegia kíséretében fellépő arczidegbénulás kórjelző értékéről. U. o. 1884. – Kórodai tanulmányok az arczideg bántalmairól. U. o. 1886. – stb.
Báró Kétly Károly dr.
