Melius Juhász Péter.
Melius Juhász Péter.
Melius Juhász Péter, a magyar Kálvin, a legnagyobb reformátorok egyike, a magyar kálvinizmus megalapítója, püspök, író és kiváló polemikus szónok, szül. 1515-ben Horhiban, mely akkoriban Somogy vármegyéhez tartozó község volt s most Tolnában a vármegye határszélén puszta. Wittenbergában tanult, nagy tudományú férfiú volt, gazdag teológiai ismeretekkel; nagy jártassággal bírt a zsidó, görög, török, arabs és német nyelvekben. Wittenbergéből Debreczenbe hívták meg lelkipásztornak. Előbb a katholiczizmus, különösen az egri püspök támadásai ellen küzdött, majd a lutheránustól elvált kálvinista egyháznak élére állván, azt szervezi és az akkor még lutheránus Dávid Ferenczczel megszerkeszti az első kálvini hitiratot: Orthodoxa Sententia de coena Domini (az úrvacsoráról), majd két évvel később, 1561-ben, Szegedi Gergelylyel és Czeglédi Györgygyel megírta a a Confessio Debrecinensist, az első magyar református hitvallást. Nemsokára azonban még hatalmasabb küzdelem várakozott Meliusra. Ebben az időben kezdett ugyanis az unitarizmus terjedni Magyarországon. Debreczenben Arany Tamás kezdte először a szentháromság-tagadók igéit hirdetni, de négynapi templomi vita után Melius teljesen legyőzte és a diadalmas püspök kiadta Arany Tamásnak 37 rendbeli eretnekségéről írt könyvét: Az Aran Tamas hamis es eretnec tevelgesinec és egyéb sok teuelgéseknek ... meghamissitási ... (1562 Debreczen) czím alatt. Még Egri Lukácsot, az ungvári unitárius papot, is sikerült elhallgattatnia, de a valódi élethalálharczot akkor kellett megvívnia a szentháromságtagadók ellen, mikor a hatalmas és éleseszű Dávid Ferencz támadta meg a lutheranizmust és kálvánizmust egyaránt. Melius észreveszi a veszélyt és tudásának teljes erejével, szenvedélyének izzó hevével vesz részt a vallási küzdelemben. Egyik hitvitát a másik után tartja Dávid Ferenczczel és a vitairatoknak egész özönét zúdítja ellenök. E küzdelemben emelkedett ki teljes valóságában Meliusnak, „Péter pápának”, hatalmas egyénisége, kiváló szónoki és harczos polemikus írói tehetsége. A küzdelem még javában tartott, mikor a legszenvedélyesebb harczos kezéből kihullott a toll. Melius 1572 258decz. 15-én meghalt. Debreczent ő, a „debreczeni pápa” tette kálvinista Rómává, ő tette iskoláját is híressé, és az ő puritán, hajthatatlan, lelkes magyar egyénisége adta meg nemcsak a debreczeni, hanem az egész kálvinista egyháznak a jellegét. Nagy tudós, erős, maró tollú író, éleseszű hitvitázó, hatalmas szónok volt, tele indulattal és szenvedélylyel. Vallási elveiben hajthatatlan és az unitárizmus ellen engesztelhetetlen gyűlölettel lelkében. A magyar kálvinizmusnak ő volt a megalapítója és megszilárdítója. 1872 decz. 15-én, halálának háromszázadik évfordulója alkalmával, a református egyház a debreczeni nagytemplomban emlékünnepet tartott és elhatározta, hogy a nagy reformátornak emléket állít.
Munkái: A Chrisztus Közbe Jarasaról Valo Praedicacioc ... Döbrötzönbe nyomtattac 1561. – A Szent Pal Apostol levelenec, mellyet a Colossabelieknek irt, predicacio szerent valo magyarâzattya ... U. o. 1561. – Catecismus. Az Egesz Keresztieni tudomannac fondamentoma ... Calvinus Janus irassa szerint. U. o. 1562. – A kisértet és bünös ember párbeszéde. 1562. – Magiar Praedikatioc. U. o. 1563. – Valogatot praedikaciok. U. o. 1563. – Apologia et obstersio Debrecinensis a calumniis quibusdam. U. o. 1563. – Refutatio confessionis de coena Domini Mathiae Hebler. U. o. 1564. – Az ket Samuel könyueinek es az ket kirali könyveknek ... igazan valo forditasa Magiar nielvre. U. o. 1565. – Szent Job könyvenek ... forditasa. Várad, 1565. – A Debreczenbe öszve gyült keresztien praedikatoroknac ... vallásoc. Debreczen, 1567. – Uj Testamentom. Szeged, 1567. – Az Szent Janosnac több ielenesnec igaz es iras szerint való magyarazassa. Várad, 1568. – Disputatio in causa SS. Trinitatis. Claudiopoli. 1568. – Az igaz kereszténységnek rövid Fundamentuma. Debreczen, 1569. – Az egéz szent irasbol valo igaz tudomán. U. o. 1570. – Igaz Szent Irasbol ki Szedettet Enek. U. o. 1570. – Krisztusnak, Sz. Péternek, Sz. Palnak és Pápának egymassal valo beszélgetései. U. o. 1570. – Herbarium. Az Taknac Foveknec nevekröl ... Kolozsvar, 1578. (Az első magyar botanika.)
