A város leírása.
A város leírása.
Megérkezve Kaposvár modern és tágas vasútállomására, előtte szép és nagy teret találunk, a mely azelőtt a Gabona-tér volt, ma pedig a Rákóczi-tér nevet viseli. Most csinosan van parkozva s közepén áll az új színház, melynek 1911 szept. 2-án este volt az ünnepi megnyitása. A színház előtt a Szépítési Egyesület által felállított eozin kútmedencze látható. A vasúttal párhuzamosan halad a Baross-utcza, melynek a Rákóczi-térből kelet felé kiágazó részében van a 44. közös gyalogezred laktanyája s ezzel szemben a csendőrszárnyparancsnokság. A Baross-utczán nyugat felé, vagyis befelé haladva, a Rákóczi-tér sarkán találjuk a Somogy-vármegyei Gazdasági Egyesület és Dunántúli Agrárbank r.-t. árúfogyasztási és terményraktárát. Arrébb, a Deák-tér sarkán, van a Szarvas-szálló. E kis térről a vasút fölött magas fölüljáró vezet át a város másik felébe, az úgynevezett Donnervárosba. E személyforgalomra szolgáló hídon túl van egy nagyobb, a kocsiközlekedés számára. Ugyancsak innen ágazik ki a Fő-utcza felé az Irányi Dániel-utcza, baloldalán a Ferencz József-szállóval. Most megindulunk befelé a 186Teleki-utczán, melynek jobboldalán kisebb térség van, hová a vármegyeház hátsó része néz le. Jó néhány évvel ezelőtt itt állt a régi fogház, a vármegyeházhoz kapcsoltan, de a törvényszék elköltözése után nemsokára lerombolták. A vármegyeház mellett lejövő Csokonai-köz és Teleki-utcza sarkán egy kis emeletes és tornyos épület áll, mely azelőtt a tűzőrség helyiségéül szolgált, most pedig a zeneiskola és tanonczotthon van benne. A térség felhasználására különféle tervek vannak forgalomban: némelyek parknak, mások viszont kézi piacznak akarják felhasználni.
A Teleki-utcza a város szívébe, a Kossuth Lajos-térbe torkollik, mely szabálytalan sokszög és jóval kisebb a Rákóczi-térnél, azonban csupa díszes, kétemeletes új épület szegélyezi. A térre nyíló Teleki-utcza jobb sarkán a pénzügyigazgatóság van, melynek másik oldala a Fő-utczára néz; itt állt az 1812-ben alapított gimnázium, melynek helyén 1864-ben emeletes épületet emeltek, de már azóta ismét újjáépítették és kétemeletesre vették. A Teleki-utcza balsarkán a tornyos új városháza emelkedik, melyhez a Teleki-utcza felől a polgári leányiskola ugyancsak kétemeletes épülete csatlakozik, az Erzsébet-út felőli oldal földszintjén pedig a posta ma már szűknek bizonyuló helyiségei vannak elhelyezve. A városháza előcsarnoka, lépcsőháza és folyosói freskókkal vannak díszítve, a tágas közgyűlési terem pedig faragott faburkolattal van ellátva. A pénzügyigazgatóságnak a térre néző homlokzata előtt, kis kert közepén, kőtalapzaton áll a Kopits János alkotta Kossuth szobor, melyet 1911 szept. 3-án, a színház felavatásával kapcsolatban, lepleztek le. A tér éjszaki oldalán, kőből rakott emelkedésen, a kéttornyú róm. kath. templom áll, mely még 1744-ben épült, de 1886-ban, Markovich kanonok adományával és Ujváry Ferencz apát-plebános gyűjtésével, Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei szerint, román stilben újjáépítették; mellette a csinos időjelző házikó, melyet ugyancsak a Szépítési Egyesület állíttatott. A templom mellé, a Fő-utcza irányában, a polgári fiúiskola régi, emeletes épülete sorakozik, mely még a XVIII. századból való. Az Erzsébet-út elején, a városházával szemközti sarkon, az Erzsébet-szállót, közel hozzá, a Korona-utcza elején pedig az újonnan átépített Korona-szállót találjuk.
Elindulva a rövid Korona-utczán, csakhamar a Széchenyi-térre érünk. Innen indul ki, mintegy a Korona-utcza folytatásaként, a Vár-utcza, a mely majdnem derékszögű kanyarodással átvág a fiumei vasút vágányán és ott ismét a vasúttal párhuzamosan folytatódik. Túl a vasuton van a vasgyár, majd a Vár-utczából nyíló Vasvári Pál-utcza végén a sörgyár. E gyárak közelében egész sereg új és csinos ház épült, melyeken túl a Csernek nevezett liget és a katonai lövölde van. Idelátszik a Kaposhegyen levő kápolna is.
Visszatérve a Széchenyi-térre, innen a Berzsenyi-utczán folytatjuk sétánkat. Jobbra a Kontrássy-utcza ágazik ki s benne a honvédlaktanyát látjuk. Ezután a Berzsenyi-utcza jobboldalán találjuk az izr. templomot, a mely 1861–64-ben épült. Tágas udvarán az iskola van. Utána következik jobbról a szappangyár, balról az Erzsébet-gőzmalom, gőzfürdő, jéggyár és olajmalom, odébb pedig Gruber József szalámigyára. Az utcza végén, hol a Füredi- és Kanizsai-utczák ágaznak ki, az úgynevezett veres kereszt áll.
A Kanizsai-utcza némi emelkedéssel halad kifelé és a végét ismét a fiumei vasút vágánya zárja be. A vasúton túl egy felhagyott temetőkertet látunk, melynek szomszédságában a Darnay-féle téglagyár kéménye füstölög. A vasúton innen, kissé balra, a Kapos vize mellett az ú. n. tüskevári vízimalom áll, a mely a Mezőgazdasági ipar r.-t. tulajdona. Ennek közelében van Vétek István Anna-gőzmalma, a mely nemrég leégett, de már megkezdték újjáépítését. A Kanizsai-utczából a Dülő-utczán át – a melyet kétoldalt csinos apró házak szegélyeznek – a Füredi-utczába jutunk, hol a Petőfi-utcza betorkolásánál háromszögalakú tér képződik, mely fákkal bekerítve, játéktérnek van fenntartva és a közepére a közeljövőben kisdedóvót épít a város. A Füredi-utczán át ismét visszatérünk a város belsejébe.
A Kossuth-térről a róm. kath. templom és a Korona-szálló között a Zárda-utczán elindulva, a jobboldalon elsőnek a plebániát találjuk; ennek tőszomszédja a zárda-iskola, melyet még 1873-ban Ranolder János veszprémi püspök építtetett. A Zárda-utczából jobbra ágazik ki az Esterházy-utcza, melynek elején balról a Casino új és díszes háza, mellette pedig az igazságügyi palota emelkedik. E saroképület, mely 1906-ban épült és oldala az Árpád-utcza felé néz, a járásbíróságnak, 187törvényszéknek, ügyészségnek és a fogháznak nyujt a modern követelményeknek mindenben megfelelő otthont. A hol a Zárda-utczából – melynek baloldalán a községi felső kereskedelmi iskolát találjuk – a Petőfi-, Honvéd- és Német István-utczák ágaznak ki, képződik a kis Bethlen-tér, melyen a néhány év előtt lebontott régi ref. templom állott. A Petőfi-utczán át ismét a Füredi-utczába jutunk, honnan jobbra az Arany-utczába fordulunk, melyben élénk zöld, rózsaszín, sárga, kék és barna színekkel befestett csinos földszintes házak sorakoznak egymáshoz. Az Arany-utcza végén a tág Arany János-teret érjük, két kereszttel és a Deák-térről nemrég idehelyezett Rókus-szoborral. Innen a Honvéd-utczába térünk, melyben a még ma is használt régi honvédlaktanyát találjuk s már ismét a Bethlen-téren vagyunk. A térről kiágazó Németh István-utcza – mely a nemrég elhunyt polgármester nevét örökíti meg – az ú. n. Medgyes-telkek felé vezet, hol igen rövid idő alatt csinos új városrész keletkezett. Az utcza elején jobbra a siketnéma intézet az első középület, mellette – az Árpád-utcza sarkán – a piros téglából épült új ref. templom, melynek 1908 jan. 26-án volt a felszentelése. Az utcza túlsó oldalán a Máv. internátusa emelkedik.
A Kossuth-térről a Fő-utcza felé véve útunkat, a polgári fiúiskola mellett egy kettős tetejű, modernül átalakított épület vonja magára figyelmünket. Ez az egyemeletes ház, a mely már száz évnél is idősebb, a herczegi uradalom tiszttartójának volt a lakása és jelenleg a Mezőgazdasági ipar r.-t. hivatalos helyiségei vannak benne. Egyébként irodalomtörténeti jelentőségű, mert Csokonai is megfordult benne és Dorottya czímű verses regényében megörökítette. A Fő-utcza jobboldalán van az ódon vármegyeháza, homlokán a vármegye czímerével és jelmondatával: A’ KÖZJÓNAK. Mellette, az Irányi-utcza sarkán, épül a Somogymegyei Takarékpénztár új és nagyszabású palotája. Szemben vele a Kaposvári Takarékpénztár háza, míg az Irányi- és Fő-utcza másik sarkán a Somogymegyei Takarék régi épületét találjuk. Arrébb, a Fő-utczából jobbra, a János-utcza ágazik ki, mely a Rákóczi-térre és egyenest a vasútállomáshoz vezet, balra pedig a Somssich Pál-utcza, innenső sarkán a modern és új Turul-szállóval, a túlsón az Osztrák-Magyar Bank épületével. A Somssich Pál-utczát, a mely a gimnázium egyik alapítójától vette nevét, az Esterházy-utcza zárja le, a főgimnázium impozánsan tagolt homlokzatával. A gimnáziumnak, a mely négy utczára szóló hatalmas négyszöget foglal el, a Szent Imre- és Németh István-utczák keresztezésénél képződött sarkán a karcsú tornyú Szent Imre-kápolna áll, melynek 1912 nov. 5-én volt a felszentelése.
A Fő-utczán továbbhaladva, a jobboldalán találjuk Mayer Vilmos kocsigyárát s az Anna-utcza sarkán az áll. elemi iskolát. Az 54. szám alatt, virágoskert közepén van Rónai Ödön magánmúzeuma, hol régi és újabb művészek eredeti festményeiből, népművészeti és műipari tárgyakból tekintélyes gyűjtemény látható, a melynek megtekintését Kaposvár látogatói nem szokták elmulasztani. Ezzel szemben van Somogy vármegye közkórháza, a mely már 1845 óta áll fenn. A hosszú Fő-utcza végén ismét egy elemi iskolát találunk. Itt a talaj lejtős völgybe mélyül és az úttest magas töltésen vezet át rajta. A völgyben a közelmultban leégett Hirschmann-féle gőzmalom romjai meredeznek, de újjáépítésére már részvénytársaság alakult. Azonban nem itt, hanem a Baross-utcza végén fogják felépíteni.
A Fő-utczának egyenes folytatása a Pécsi-út, a melynek baloldalán a különböző felekezetek temetőit, jobbról az óriási kiterjedésű czukorgyárat találjuk, a mely innen egészen a Pécsi-út végéig, a vasúti átjáróig nyúlik le. A Pécsi-út baloldalán a Margit-malom van, mellette pedig Schlesinger Károly téglagyára. A Pécsi-út a vasúti vágányokon túl, a Szentjakab felé vezető országútban folytatódik.
Ismét a Kossuth Lajos-térről az Erzsébet-úton kifelé indulva, melynek fasorral szegett széles útteste kézipiaczul szolgál, az út végén a városi villamostelepet találjuk. Itt kanyarodik fel a kocsiút a vasúti felüljáróra, melyen át a Donner-városba jutunk. Itt folyik a keskeny Kapos-csatorna, partján az uszodával. Mögötte van a Kaposvári Atlétikai Club versenypályája. Efölött az Iszákdomb, melyen 1907 szept. 1-én tisztviselőtelep építését kezdték meg és ma már egész sereg csinos új ház sorakozik egymás mellé. Az Iszákról az a monda van elterjedve, hogy mesterségesen emelték és még a török idők előtt iszákjukban hordták össze a lakosok; állítólag földalatti összeköttetésben állott a hajdani várral s ennek maradványául tulajdonítják a még ma is látható s kövekkel betömött lyukat, melynek töröklyuk a neve.
A Kapos hídján túl kezdődik a Sétatér-utcza és itt terül el a Séta-tér, 188melynek közepén állott a nyári színkör: sok zajos estének a tanuja. A Sétatéren túl emelkednek a palagyár új épületei. Ezen jóval túl a Tankovits-féle gőzmalom látható. A Sétatér-utczában van a donnervárosi elemi iskola. Innen ágazik ki a Zrinyi-utca, melynek egyik mellékutczája a Kálvária-utcza. A Zrinyi-utczának a Szigetvári-utcza a folytatása, a mely egyenetlen vonalban halad előre. Itt találjuk Schlesinger Albert téglagyárát és a végén a régi és az új temetőt. Ezzel befejeztük a város megtekintését, a melynek az ország-utak mentén kiépült házsorai, mint hosszú póklábak, messze kinyúlnak.
* * *
