A XIX. század elején.
A XIX. század elején.
A XIX. század elején Kaposvárnak még mindig falusias külseje volt és egy fő- s négy-öt rövid és egyenetlen mellékutczából állott, melyekben csupa vályog- és vertfalú, zsuppal és náddal fedett földszintes ház sorakozott rendetlenül egymás mellé. Csak a vármegyeház volt kétemeletes, melyet Somssich Pongrácz alispánsága idején, 1825-ben, kezdtek építeni s gróf Smidegg és Bogyay Péter vezetése alatt, 1831-ben fejeztek be. A míg a vármegyeház elkészült, a megyei hivatalok és börtönök a tiszttartói lakásban voltak, melyet Esterházy herczeg még 1806-ban engedett át e czélra a vármegyének. A városi elemi iskolát pedig, melyet még 1748-ban alapítottak, 1832-ben vették emeletesre (ebben ma a polgári fiúiskola van). Ezeken kívül a harminczas években még a régi városháza, a Korona vendéglő, 182a Kapotsfy-féle ház, az uradalmi tiszttartói lakás és a gyógyszerész háza volt emeletes. Somssich Pongrácz utóda az alispánságban 1835-ben Czindery lett, ki a város fejlesztése érdekében tevékeny működést fejtett ki. A Kapos vizén volt, de lebontott Gerlicze-malom helyén, saját költségén parkot alapított a lakosság számára s ez, a Séta-tér, még ma is megvan. 1836-ban befejezték a Kapos vizének a szabályozását, melyet még 1799-ben herczeg Esterházy kezdetett meg s a berek lecsapolásával nemcsak tekintélyes mennyiségű szántóföld keletkezett, hanem a közegészség is javult. Az utak kiépítéséről is kezdtek gondoskodni és a főútvonalnak a veres kereszttől az aggápoldáig terjedő részét sok előzetes tárgyalás után a vármegye 1843-ban kiköveztette. 1845-ben pedig a főutcza, – Tallián Pál főszolgabíró fáradozásának eredményeképen – téglából kapott gyalogjárót. Társadalmi téren nem kevésbé élénk mozgalom volt észlelhető. 1838-ban alakult a Casino, melybe azonban csak nemesek és honorácziorok vétettek fel, minek következtében 1840-ben polgári kaszinó is alakult, ez azonban rövidesen megszünt.
Az 1840. év különben Kaposvárott is jelentős változásokat eredményezett. Az országgyűlésen nehéz küzdelmek között hozott törvények, melyek a nemnemesek viszonyait sok tekintetben megjavították, maguk után vonták a lakosságnak a közügyek iránt való érdeklődését. Az ez évi követválasztáson a konzervativ Somssich Miklós mellé a szabadelvű Szegedi Sándort választották meg. Mivel a zsidók szabad költözködési jogát is törvénybe iktatták, még ez évben számos zsidó család költözött be és telepedett le Kaposvárott s élénk kereskedelmi szellem kifejlődésének vetette meg az alapját. Az 1843. és 1847. évi országgyűlési követválasztások, melyeken mindkét ízben a szabadelvű Somssich Pál és a konzervatív Tallián János győzött, egyre fokozódó lelkesült érdeklődés közepette zajlottak le és az országgyűlésből hazatérő követeket a lakosság tüntetően fogadta és diadalmenetben kísérte beszámolójuk színhelyére, a vármegyeházára. A tüzes lelkesedés az 1848-iki követválasztáson érte el tetőpontját, a mikor Záborszky Alajos lett Kaposvár követe.
