Sajtó. Irodalom. Színház.
Sajtó. Irodalom. Színház.
A kulturális haladás másik fontos tényezője a sajtó, a melynek az egész országban is egyik legrégibb harczosa: a „Somogy” itt jelent és itt jelenik meg ötven év óta, noha az első nyomdát csak 1876-ban állították fel Kaposvárott. Ma már több nagy nyomda van itt, melyek a következők: Somogyvármegye nyomda és lapkiadó r.-t. Alakult 1905-ben 20.000 K alaptőkével, a melyet 1911-ben 100.000 koronára emeltek. Az igazgatóság elnöke Darnay Béla, ügyvezető igazgató Sebők Jenő. Technikai személyzete 10 szedő és két gépmester. Egyéb személyzet 20. Van 3 nagy gyorssajtója, 2 amerikai gyorssajtója, 2 öntő-szedőgépe, tömöntődéje és könyvkötészete. Kiadja a Somogyvármegye cz. pol. napilapot, melynek Salgó Sándor a felelős szerkesztője. Azonkívül itt készül a Somogy cz. hetilap, melyet Roboz István szerkeszt, a Somogymegyei Vendéglősök Lapja, a Gazdasági Értesítő, a Magyar Zsinagóga és a Somogyi Iskolaügy. – Gerő Zsigmond könyvnyomdája, melynek 7 szedője, egy gépmestere, 8 segédszemélyzete, két nagy s egy amerikai gyorssajtója és könyvkötészete van, a Somogyi Hirlap cz. pol. napilapot adja ki, melyet Reéz Pál szerkeszt. – Szabó Lipót könyvnyomdája, mely szintén könyvkötészettel kapcsolatos, 4 szedőt, egy gépmestert s 3 segédszemélyt foglalkoztat; van egy nagy s egy amerikai gyorssajtója és egy szedőgépe. – Hagelmann Károly könyvnyomdája egy szedőgépmestert és 3 segédszemélyt foglalkoztat s van két nagy s egy amerikai gyossajtója. – Fenyvesi és Kéthelyi könyvnyomdája két szedőt s 3 segédszemélyt foglalkoztat; van egy nagy és két amerikai gyorssajtója s könyvkötészete. Itt készül Somogy vármegye Hivatalos Lapja. – Szalai Ferencz könyvnyomdája két szedőt és két segédszemélyt foglalkoztat s van egy nagy és egy amerikai gyorssajtója és könyvkötészete. – Polgár és Landler könyvnyomdája egy gépmestert és 5 segédszemélyt foglalkoztat.
Ilyen virágzó sajtó és nyomdai viszonyok mellett az irodalmi élet azonban mégis csekély. Itt lakott ugyan Kisfaludy Attala és itt lakik leánya, Szalay Fruzina, mindketten jeles költőnők, a kik annak idején jelentős irodalmi életet teremtettek itt, azonban ma már ennek nyoma sincs. Újabban a Somogyvármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság, a mely 1904-ben alakult, tűzte ki czélul az irodalom és a Berzsenyi-kultusz ápolását, de ez kétévi részvétlenség után s pártolás híján megszünt.
Annál nagyobb érdeklődésnek és támogatásnak örvend a színészet, a melynek vándorapostolai már a mult század elején ellátogattak ide, hogy a már akkor fennálló Korona-szálló nagytermében tartsanak előadásokat. Azonkívül helybeli műkedvelőtársulat is alakult, a melynek saját színpada és díszletei voltak, melyeket a vándortársulatoknak használatra átengedtek. A 60-as években a Szarvas-vendéglő kertjében színkör épült, de ezt esős időben – hiányos tetőzete miatt – nem lehetett használni. A sétatéri nagyobbszabású színkört Somogyi Károly, nagyváradi szinigazgató építtette és nyaranként ő tartott benne elsőrendű előadásokat. Később a pozsonyi társulatnak volt a nyári állomása, újabban pedig a soproni színikerülethez tartozik és az őszi hónapokban vannak az előadások. Az új állandó színházról már előbb megemlékeztünk.
Kaposvár.
A Nemzeti Kaszinó. – A Kossuth-szobor. – A Katholikus Kör.
A színház. – A pénzügyi palota. – A gyalogsági kaszárnya.
Kaposvár.
Vasuti állomás.
A czukorgyár.
Máv. internátus.
Az osztrák-magyar bank.
