Ivóvíz.
Ivóvíz.
Az ivóvíz kérdése. Miután a vármegye számos helyén a kútvíz nem volt megfelelő, a törvényhatósági bizottság 1895-ben elhatározta, hogy e helyeken az ebadóalapból artézi kutakat furat. Lábodon fúrták meg a legelsőt, de kormánytámogatással. A vármegye költségén, 1903-ban, Szigetváron fúrták az első kutat, mely 126 m. mélységből a terep színe fölé 3 m. magasra felszálló vizet ad, perczenként 320 litert, 19° hőmérsékkel. A kút oly kitünően működik, hogy az egész község vízvezetékét ellátja. A barcsi kút 260 m. mély és perczenként 60 litert ad. A víz 1 1/2 méterrel a terep színe alatt marad. A nagy atádi nagy kút 403 m. mély, perczenként 150 liter 31 C° meleg, kénes-szagú vizet ad és perczenként 10–12 liter Methan-gázt. A kisebbik 53 m. mély és perczenként 12 liter kitünő ivóvizet ad. Itt már modern kénes hévfürdőt is építettek, mely nagy látogatottságnak örvend. A csurgói kút 435 m. mély, perczenként 25 liter vizet ad, mely a terep alatt marad, hol egy megfelelő víztartóba ömlik, honnan villanyos szivattyúval emelik ki. A marczali kút 284 m. mély, perczenként 70–80 liter 15° vizet ad, mely szintén a terep alatt marad. Emelőszerkezettel való ellátása most van folyamatban.
Nagyszabású vízvezetéke van Kaposvár városának, mely kitünő vizét a Dezseda-völgybe fúrt 40 kútból kapja. Ez a vízvezeték 1905-ben épült. Fonyód-Béla-telepen az első vízvezeték 1894-ben készült és szűrt Balaton-vizet szállított. A telep fejlődésével, 1913-ban, nagyszabású vízvezeték készült, mely galériával gyűjtött forrásvízzel látja el a telepet és a szomszédos gazdaságot. Balatonföldváron 1899-ben készült a vízvezeték, mely szintén szűrt balatoni vizet szállít. Mindkettőnek a szivattyúját a Balaton körüli villamosművek árama hajtja. A szigetvári vízvezeték 1910-ben készült s 3 m. magasba szálló és tartányba felfogott artézi vizet szállít az egész községbe. Ezeken kívül vannak még magánosoknak is kisebb, gazdasági és kényelmi tekintetekből készült vízvezetékei, melyek közül első helyen a kivadári artézi kút áll.
