Állatvásárok.
Állatvásárok.
Habár a kereskedelmi szellem a vármegye népében nagyon ki van fejlődve s így vásárai igen látogatottak, az állatvásárok mégsem adják az állatforgalom hű képét, mert igen felkapott dolog az úgynevezett faluzás, a mely abból áll, hogy a „kupeczek” és kereskedők bejárják a falvakat és a háznál veszik meg a czéljaiknak megfelelő állatokat, leginkább a főváros környékén lévő tehenészetek számára. A „kupeczek” legnagyobbrészt paraszt marhakereskedők, a kik faluzással megszerzik a marhát és vagy uradalmak részére szerződésileg szállítják, vagy vásárokon nyereséggel adják el. Híresek a csökölyi marhakupeczek, a kik Tolna és Baranya vármegyékben összeszedik leginkább az 1–2 éves tinókat és azokat vásárról vásárra hajtják, mindaddig, míg elkelnek. Csökölyi marhakupeczekkel Zala, Vas és Zemplén vármegyékben is lehet találkozni, sőt Horvátországba is hajtanak nagyobb csapatokban tinókat, a melyeket a silány marhához szokott horvátok magasabb árakon megvesznek.
314Mészárosok és marhakereskedők, a kik a vásárokat szorgalmasan látogatják, azt állítják, hogy van olyan tinó, üsző és tehén, a mely egy évben 5–6 gazda kezén megfordul. Kétségtelen azonban, hogy a ló és szarvasmarha leginkább az országos vásárokon cserél gazdát, míg a sertéseket legnagyobb részben a sertéskupeczek falvakban szedik össze vagy pedig a közeli piaczok hetivásárain lesznek eladva.
Leglátogatottabb vásárok Somogy vármegyében a kaposvári, kaposmérői, nagyatádi, csurgói, tabi, igali, nagyberki, kercseligeti, marczali, kéthelyi, lengyeltóti, batéi, karádi, iharosberényi, nagybajomi, hetesi, sárdi, patczai, toponári, szentbalázsi és somogyvári vásárok, a hol nemcsak a belforgalom nyer lebonyolítást, de idegen és külföldi vevők is megjelennek.
Megemlítendő még, hogy a nagyobb uradalmak, kihizlalt marhaállományukat legnagyobb részben külföldi marhakereskedőknek adják el.
A lovak vásáron kívüli összeszedésével leginkább a katonai lóvató bizottságok foglalkoznak.
