Értékesítési viszonyok.
Értékesítési viszonyok.
A kereskedelmi viszonyok fejlettsége következtében a mezőgazdasági termények és az eladásra kerülő állatállomány, valamint annak termékei is könnyen értékesíthetők. A kisgazdák mezőgazdasági terményeiket a közeli piaczokon értékesítik, állatállományuk eladásra szánt egyedei pedig a nagyon látogatott országos vásárokon cserél gazdát. A nagybirtokosok csak állatállományuk kiegészítése czéljából szoktak az országos vásárok látogatói lenni, mert mezőgazdasági terményeiket és eladásra kerülő állatállományukat otthon, a nagygazdaságokat felkereső vásárló kereskedőknek adják el.
A nagyobb tömegben termelt czukorrépát a kaposvári és a közeli czukorgyárak, a czikóriát pedig a nagykanizsai „Pátria” pótkávégyár veszik meg.
A tej részben a közeli városokban és részben a tejszövetkezeteknél nyer elhelyezést; csak a fő vasúti vonalakhoz közel eső helyekről szállítják a tejet Budapestre is.
A baromfiakat és tojást a községekben az úgynevezett „tikászok” szedik össze és szállítják Bécsbe; csak a városok közelében lévő falvakból kerül a felesleges baromfi és tojás a helyi piaczokra.
Az állatállománynak hízlalással kikészített részéből a finom, késre érett árú, mind a hízott marha, mind a kövér sertés, a külföldön, nevezetesen Bécsben, Münchenben, Frankfurtban nyer fogyasztási piaczot; a selejtesebb árú Budapesten és helyben.
A lovakat részben a nagyon válogatós katonaság veszi meg, legnagyobbrészt azonban Ausztria, Stájerország, és Olaszország részére vásárolják.
