Földmívelés.
Földmívelés.
Földmívelés tekintetben Somogy vármegye mezőgazdasága a legmagasabb színvonalon áll, a mennyiben talajminősége lehetővé teszi a kipróbált és legjobbnak bizonyult összes modern talajmívelőgépek és eszközök alkalmazását. Több gőzekegarnitúra, magánjáró gőzeke, traktorok vannak a nagyobb uradalmakban használatban, a melyekhez még a legjobb rendszerű, fogatos erőre szerkesztett többvasú és egyes ekék, továbbá a tárcsás boronák, grubberek, különféle czélokat szolgáló vasboronák és hengerek, altalajtúrók, szóval az összes igényeket kielégítő földmívelési gépek és eszközök járulnak. Még a kisgazdáknál is a legmodernebb ekék vannak használatban, mert a somogyi kisgazdát is rávezette a tapasztalat arra, hogy az eke minősége a föld kellő megmívelésének legfőbb eszköze s így az eke megválasztásában is rájöttek arra, hogy a hosszú eketest jól fordít ugyan, de a föld beéredése utána nem jó; a meredek eketestű eke a legmegfelőbb a talaj előkészítésére, de száraz, kemény talajon igen nehezen jár, ezért a kettő között átmenetet képviselő Sack-rendszerű D 7 M eke van a kisgazdáknál általános használatban. De nemcsak a talajmívelő, hanem az összes mezőgazdasági gépek és eszközök is a legtökéletesebb és legmodernebb alakban feltalálhatók Somogy vármegyében.
A talaj termőképességének állandó fenntartása, sőt fokozása is nagy gondja a somogyi gazdáknak és e czélra főleg az istállótrágya nagyobbmérvű előállítására, még áldozatok árán is, törekszik; de az ásványi műtrágyák alkalmazása is el van terjedve, sőt a kisgazdák is kezdik felkarolni. A talajok termékenységének fokozására irányuló kísérletezések eredményeként Somogy vármegyéből indult ki a talajok baktériumokkal való beoltásának eszméje, a melynek lényege a következő: minden talajnak megvan a maga baktériumflórája, a mely egységesen rendezett egészet alkot. Tehát a kevésbbé termékeny talajoknak éppen úgy megvan a maga baktériumflórája, mint a termékenyebb talajoknak; azonban a kevésbbé termékeny talajokban folytonosan mostoha viszonyok közt élő baktériumoknak egészen más fajtajellege van, mint az igen termékeny talajokban élő, tehát állandóan kedvező körülményekhez alkalmazkodott, ugyanazon fajtához tartozó talajbaktériumoknak. Mivel pedig a talaj baktériumflórájának az a rendeltetése, hogy a magasabbrendű növényzet részére a levegő szabad nitrogénjét lekösse és azt asszimilálható állapotba hozza, ennélfogva világos, hogy azok a talajok a legtermékenyebbek, a melyekben olyan baktériumok élnek, a melyek sok nitrogént tudnak sűríteni és nitrifikálni, vagyis, a melyekben a legvirulensebb baktériumflóra tenyészik. De mivel azt látjuk, hogy a humuszban gazdag talajok, a melyekben a baktériumflóra sok bomlásban levő szerves anyagot talál, a legtermékenyebbek, ennélfogva világos, hogy oda kell törekedni, hogy a kevésbbé termékeny, tehát humuszban szegény 305talajokban is sok legyen a bomlásban levő szerves anyag. Bomlásban levő szerves anyagot, istálló- és zöldtrágyák nagyobbmérvű alkalmazásával, sokat lehet a talajban felhalmozni; azonban a kísérletek beigazolták, hogy a somogyi kevésbbé termékeny talajok és a bácskai igen termékeny talajok között, a termékenységi különbözetet semmiféle trágyával kiegyenlíteni nem lehet, vagyis, hogy a somogyi talajok a legnagyobbméretű trágyázás és legintenzívebb mívelés mellett sem lesznek olyan termékenyek, a minők a bácskai, vagy egyéb igen termékeny alluviális talajok. Ennek az az oka, hogy a kevésbbé termékeny somogyi talajokban élő baktériumflóra, évszázadok óta, millió és millió generáczión át mostoha viszonyok között élt és hosszantartó alkalmazkodás következtében oly megszilárdult fajtajelleget vett fel, hogy még az esetben sem tud nagyobb életenergiát kifejteni, ha tenyészetének kedvező körülmények közé jut. Mivel tehát a humuszban szegény somogyi talajokban élő csökött és degenerált baktériumflóra nem tud a talajban felhalmozott sok istálló- és zöldtrágyát a tápanyag arányában feltárni, ennélfogva el kell látni a talajt bőségesen istálló- és zöldtrágyákkal, vagyis sok bomlásban levő szerves anyagot kell a talajban felhalmozni és be kell oltani a sok szerves anyagot felhasználni és feltárni képes, igen termékeny bácskai vagy egyéb tevékeny talajokból merített virulens baktériumflórával. Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.
E helyen megemlítendő még, hogy Somogy vármegyében a Balatonnal párhuzamosan elterülő, nagykiterjedésű felláp (nyugoti és keleti bozót) jól sikerült lecsapolásával mintegy 24.000 kat. hold kiterjedésű terület, eddig hasznavehetetlen állapotából, a mezőgazdaságra nézve hasznos területté változik, a mennyiben részben igen jó szántófölddé, részben rétté és legelővé lesz alakítható. De nemcsak a nagy felláp lecsapolásával, hanem egyéb nagykiterjedésű vizenyős területek alagcsövezésével, kevésbbé használható talajokat igen értékes és termékeny talajokká alakítottak át.
Az öntözés Somogy vármegyében még nincs elterjedve és ez arra vezethető vissza, hogy, a hosszú évek feljegyzési adatai szerint, Somogy vármegyében az évi csapadék tavaszi és nyári eloszlása igen kedvező. Kétségtelen azonban, hogy az öntözést idővel Somogy vármegyében is fel fogják karolni, mert ez az aszályos években haszonnal járna; a helyi viszonyok pedig az öntözések berendezésére nagyon alkalmasak.
