Gazdasági rendszer.

Teljes szövegű keresés

Gazdasági rendszer.
A kereslet és fogyasztás irányítja a gazdasági rendszereket is. Mióta az állati termékek nagymérvű kereslete az állattartást jövedelmezővé változtatta, a növénytermelés az állattartás szükségleteinek kielégítéséhez idomult.
A régente tartott kevésigényű szarvasmarhaállományt kiszorította a gyorsan növő, sok húst és tejet termelő, nagyigényű nyugati fajta szarvasmarhaállomány, a melynek takarmányszükségletét a kereskedelmi növények hulladékai és a természetes kaszálók kielégíteni nem tudták. Ez indokolta és tette jövedelmezővé a mesterséges takarmánytermelés nagyobb felkarolását. Ebből kifolyólag a régi és Somogy vármegyében is általánosan elterjedt háromnyomásos vetési rendszer is idejét multa és helyette a mesterséges takarmánytermelést felölelő szabad gazdasági rendszerek lettek általánossá.
304Habár a mesterséges takarmányfélék kiterjedtebb (20–25%) termelésével a régi és elavult elveken nyugvó fekete ugartartás jóformán teljesen megszünt, mégis, a mai belterjes gazdasági rendszerek mellett is, a kereskedelmi növények termelése viszi Somogy vármegyében a vezérszerepet.
De a jövedelmező szarvasmarhatartás nemcsak a vetési rendszereket, hanem magát az állattartást is annyira módosította, hogy a nagyértékű és bőven jövedelmező szarvasmarhatartás mellett, a juhtartás többé nem indokolt s így a nagyobb uradalmak felhagytak a juhtartással, vagy azt, egy jobb jövő reményében, a minimumra redukálták.
Habár a szabad gazdasági rendszerek mellett merev vetésforgókat felállítani nem lehet, mégis a gyakorlat olyan vetési sorrendeket állapított meg, a melyek nemcsak a termelés irányelveinek felelnek meg, de a míveleti növények tenyészigényeit kielégítik és a rendszeres talajelőkészítést is lehetővé teszik. Somogy vármegyében tehát, tekintettel az egyes míveleti növények szokásos vetési sorrendjére – annélkül hogy azok rendszeresítve volnának –, két fő vetési forgót lehet megállapítani, úgymint: a módosított norfolki négyes vetésforgót, a melynek vetési sorrendje a következő: 1. trágyázott zabosbükköny, magbükköny vagy magborsó, 2. búza vagy rozs, 3. kukoricza, burgonya vagy répa, 4. árpa vagy zab; továbbá a következő ötös vetésforgót: 1. vöröshere (lóhere, fenyer) vagy luczerna, 2. búza, 3. kukoricza, burgonya vagy répa, 4. árpa vagy zab, 5. rozs, vörösherével. E vetésforgókba egyéb termelt míveleti növények is beállíthatók.
Némileg befolyásolja egyes gazdaságok vetési rendszerét az ipari növények termelése is; így a kaposvári czukorgyár részére Somogy vármegyében sok czukorrépát termelnek, továbbá a csurgói len- és kendergyár részére leginkább lent; a közeli nagykanizsai „Pátria” pótkávégyár részére czikóriát és a vármegyében levő gazdasági szeszgyárak részére nagyobb mennyiségű burgonyát.
Mindezekből megállapítható, hogy Somogy vármegyében általánosságban igen belterjes gazdasági rendszerek vannak üzemben, a melyek a somogyi talajok termőképességét nemhogy kimerítik, hanem éppen ellenkezőleg folytonosan termékenyebbé változtatják, a mennyiben a jól díszlő, nitrogéngyűjtő, pillangós virágú takarmánynövények nagyméretű felkarolásával, a talaj nitrogéntartalma folyton fokozódik és a műtrágyák alkalmazásával a kereskedelmi növényektől kimerített ásványi növénytápanyagok pótoltatnak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem