Hüvelyesek.
Hüvelyesek.
A hüvelyesek termelése e vármegyében elsőrendű kérdés, mert a sovány somogyi talajok nitrogénszükségletét a pillangós virágú növényekkel symbiosisban élő baktériumok, a levegő kimeríthetetlen mennyiségű, ingyen rendelkezésünkre álló szabad nitrogénjéből sűrítik és így a talaj termelőképességének legfőbb előmozdítói. A hüvelyesek termelése nélkül Somogy vármegye talajának termékenysége rövid nehány év alatt a felére csökkenne. A hüvelyesek termelése itt nem az élelmiszerekhez tartozó bab, lencse, borsó termelése miatt fontos, hanem a talaj termőképességének fentartása szempontjából. A míg a humuszban gazdag bácskai talajokban élő virulens saprofita nitrogén talajbaktériumok évenként és kat. holdanként 74 kilogramm nitrogént sűrítenek a levegő szabad nitrogénjéből, addig a humuszban szegény somogyi talajokban élő ugyanazon fajú baktériumok kat. holdanként és évenként csak 28 kilogramm nitrogént tudnak sűríteni. Világos tehát, hogy a pillangós virágú növényekkel symbosisban élő Bacillus Radicicolainak itt fontos szepe van, mert a sovány somogyi talajokban élő csökött és degenerált saprofita nitrogénbaktériumok fogyatékos működését hivatva vannak kiegészíteni és a somogyi talajok termékenységét előmozdítani.
Somogy vármegyében magtermelési czélokra az első helyet foglalja el a tavaszi bükköny, továbbá a tavaszi borsó; kevésbbé fontos szerep jut az őszi borsónak és az őszi bükkönynek; megemlítendő még a magnak hagyott vöröshere, luczerna, bíborhere és csillagfürt, a melyek kedvező körülmények között magtermelés által is tetemes jövedelmet szolgáltatnak.
Emberi tápláléknak nagy mértékben a hüvelyeseket nem termelik, mert az összefüggően nagyobb területeken termelt hüvelyeseknél a gombabetegségek feltartóztatlanul terjednek és sokszor az egész termést tönkreteszik. Még a lencse legjobban megállja helyét és habár aprószemű, de igen ízletes. A babot leginkább kukoricza közé vetik, házi szükségletre termelik; eladásra csak kevés felesleg kerül.
Itt megemlítendő még a hajdina (tatárka, palánka), a melyet tarlóba vetve pótnövénynek használnak és magját táplálkozási czélra fordítják; továbbá a köles, a melyet részben emberi tápláléknak, részben pedig takarmányozási czélokra termelnek. A hajdinát az egész vármegye területén termelik, ellenben a kölest leginkább csak a lapályos részeken.
