Kereskedelmi növények.
Kereskedelmi növények.
A kereskedelmi növények közül, a már a kapásnövényeknél felsorolt czukorrépán és czikórián kívül, termelik a repczét, gomborkát, mákot, komlót, dohányt, kendert, lent, seprőczirokot.
A repczét a nagyobb gazdaságok termelik, de nem nagy mértékben, mert habár a vármegye éghajlata a repczetermeléshez teljesen kielégítő, mégis a somogyi gazdák azt tartják, hogy a repcze 9 évi termelésből csak egyszer sikerül, mert a repczének számtalan rovarellensége a termést mindenkor problematikussá teszi. Ez az oka, hogy a repcze termése 3–10 métermázsa között váltakozik; de sok esetben a gazdák be sem várják a repcze végpusztulását, hanem a veszendőbe indult repczét kellő időben alászántják és a talajt más kúltúrnövénynyel vetik be.
A gomborka termelése nem oly kétséges mint a repczéé, azonban terméshozama még kevesebb. Ha a gomborkát a mezei balha meglepi, a termése teljesen tönkremegy. A gomborkát leginkább kiveszett kalászosok után, pótnövénynek vetik. Termésmennyisége kat. holdanként 2–6 métermázsa között váltakozik.
A mákot a kisgazdák házi szükségletre, a nagyobb gazdaságok eladás czéljából termelik. Termése szintén kétséges, mert ha virágzása idején meglepi az ormányosbogár, akkor annyira férges lesz, hogy alig ad 1–2 métermázsánál nagyobb termést; kedvezőbb körülmények között terméseredménye kat. holdanként 6 métermázsa, sőt ennél is több.
Komló termelésére itt a talaj és az éghajlati viszonyok is kedvezőek. Ennek ellenére azonban csak jelentéktelen mennyiségben termelik.
A dohányt kiterjedt mértékben termelik, a mennyiben a kincstártól engedélyezett terület 2242 kat. hold, a melyen itt 612 egyén foglalkozik dohánytermeléssel. A mikei és szuloki dohány híres, jó pipadohány, azonban a vármegye egyéb területén leginkább csak kapadohányt termelnek.
A kender termelése az utóbbi időben mindinkább csökken, mert a parasztság ránczos vászongatya-viselete Somogy vármegyében jóformán megszünt s így a kendertermelés a kisgazdáknál elvesztette létjogosultságát. Termelik a kisgazdák még most is a kendert, de a belőle készült fonálból most már csak zsákot, ponyvát, lepedőt, abroszt, törlőkendőt és egyéb durvább fehérneműt készítenek, a ruházkodásnál pedig a puhább sifon foglalta el a durva kendervászon helyét. A nagyobb uradalmak a len- és kendergyárak részére termelik. A magtermelés alárendelt szerepet játszik.
A len, a kenderhez hasonlóan, mindinkább veszít a kisgazdáknál jelentőségéből; 311a nagyobb uradalmak azonban a len- és kendergyárak részére termelik. Itt a konjunktúrák a len termelésére alkalmasabbak, mint a kenderére, azért az uradalmak inkább lent, mint kendert termelnek a gyárak részére. A vármegye egyes vidékein kitünő len terem; így a kaposvári uradalomhoz tartozó Cseberki-gazdaságban 1905-ben oly minőségű termett, hogy azt a szakértők a legfinomabb belga lennel egyenértékűnek találták. Termésmennyiségre nézve is a len kielégítő eredményeket ad, a mennyiben kat. holdanként 20–30 métermázsa kórótermés és 2–4 métermázsa magtermés szokott az eredmény lenni. Hogy a lentermelés e kedvező terméseredmények ellenére Somogy vármegyében nagyobb arányokat nem ölt, annak oka a munkásviszonyokban keresendő. A len nyűvési ideje a gabonafélék aratási idejével összeesik; már pedig a gabonafélék aratásából és betakarításából munkásokat elvonni nem lehet s ezért a len termelése szűk határok közé szorul. A seprőczirokot leginkább csak a kisgazdák, háziszükségletek kielégítésére, a tengeri földek szélein termelik. Nagyban való termelése, a kedvezőtlen értékesítési viszonyok miatt, tért nem tud hódítani.
Gr. Zichy Béla dongaszerkezetű pajtája Varászlón.
A herczeg Ypsilanti-féle istálló Tátom pusztán. Most Kacskovics Lajosé.
A piaristák taszári uradalmának gőzmalma, Fonón.
Az alsónyiresi szeszgyár és finomító.
A kastélydombói gazdasági szeszgyár.
