Szarvasmarha.
Szarvasmarha.
A szarvasmarhatenyésztés Somogy vármegye mezőgazdaságának legjövedelmezőbb ága. Somogy vármegye szarvasmarhaállománya a híres bonyhádi tájfajta marhával egy színvonalon áll és a Somogy vármegyéből messze vidékre elszállított üszőket és teheneket bonyhádiakként adják el.
Féltékeny gonddal őrködnek az illetékes tenyésztők eme magas színvonalon álló szarvasmarhaállomány kitünő minőségének épségben tartásán és továbbfejlesztésén, a mi annyival könnyebb, mivel a különben igen konzervatív kisgazdák is belátják, hogy az értékes fajtamarhából jobban lehet pénzelni s így a kitünő marha jobban meghálálja a ráfordított fáradságot.
A Gazdasági Egyesület a földmívelésügyi miniszterium és a vármegye támogatásával minden évben, a vármegye több helyén is, állatdíjazásokat rendez, a melyekre a felvezetett remek tenyészanyag valóban a legnagyobb elismerést érdemli. E mellett a m. kir. gazdasági felügyelőség, a hatóság támogatása mellett, csak a legjobb tenyészetekből származó apaállatokat engedélyezi köztenyésztésre, a melyeket az illető községek kedvezmények mellett szerezhetnek meg. A Gazdasági Egyesület a legközelebb mult években 2000 darab kitünő minőségű hasas üsző és fiatal tehenet osztott ki a kisgazdák között, a legmesszebbmenő kedvezmények mellett.
Ezenkívül a külföldről is szerzett kitünő minőségű tenyészanyagnak alkalmas teheneket és bikákat, a melyeket nemcsak a nagyobb uradalmaknak, de kisgazdák számára is hozzáférhetővé tettek. Leginkább Simmenthal és Freiburg vidékéről történt a behozatal, de importáltak Hollandiából is néhány fekete és pirostarka tájfajta tehenet és bikát.
Somogy vármegye szarvasmarhaállománya fajára nézve leginkább a bonyhádi és simmenthali marhakeresztezésből származik; igen kevés a magyar és egyéb fajta. Az idegen fajtákból a berni még a legelterjedtebb. A vármegye szarvasmarhalétszámában szereplő 29.852 drb magyar fajmarha leginkább a még most is kedvelt erdélyi magyarfaj igásökörállomány létszáma, mert tenyésztésre már a magyar fajmarhát csak elvétve használják.
Hogy Somogy vármegyében a nyugati fajszarvasmarha tenyésztése és a tenyészanyag kitünő minősége mily magas színvonalon áll, mutatja az, hogy a budapesti országos tenyészmarhavásárokon a somogyi gazdák kiállított marhái elsőrendű kitüntetéseket nyernek és díjazásokban részesülnek. Kiváló tenyészetük van: Gaal Józsefnek Pamuk, gróf Festetics Vilmosnak Toponár, a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságnak Kaposvár, gróf Hunyady Józsefnek Kéthely, gróf Somssich Imrének Hetes, gróf Hoyos Miksának Németlad, Somssich Miklósnak Somogysárd; továbbá a kisgazdák kezén levő gyönyörű szarvasmarhaállományukkal különösen a következő községek tünnek ki: Alsok, Sarkad, Igal, Tab, Nagyberki, Gölle, Szill, Somogyjád, Gyékényes és e községek vidékei.
Igen élénk világot vet a somogyi marha keresettségére, hogy Somogyban a nagyobb uradalmak nem tudják igásökörszükségletüket a vásárain beszerezni, hanem kénytelenek azt Zala, Vas, Sopron, Veszprém vármegyében, a magyar faj-igásökröt leginkább Erdélyben beszerezni. Ennek oka, hogy Somogy vármegyéből a tinókat tömegesen vásárolják és messze vidékre elszállítják, nem marad tehát annyi tinó, hogy abból a szükséglendő ökörállományt is ki lehetne nevelni.
Igen elöregíti a szarvasmarhatenyésztést a vármegyebeli sok tejszövetkezet is, melyek a tejet zsírtartalom szerint fizetik, és pedig a vidéken 10–14 fillérrel, míg Kaposvárott a tej literjének az ára 20–24 fillér.
315Az árakra nézve e teheneket minőség szerint 400–1000 koronával fizetik darabonként; a tinók ára 80–90 fillér, a jóminőségű jármosököré 90–100 fillér élősúly kilogrammonként.
