Almáskeresztúr.
Almáskeresztúr.
Almáskeresztúr (azelőtt Tót-Keresztúr). Baranya vármegye határszélén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 74, lakosaié 567, a kik vegyesen róm. kath. és református vallásúak. Postája Mozsgó, távírója és vasúti állomása Mozsgó-Szulimán. A Győr-nemzetség ősi birtoka, mely az 1346. évi nemzetségi osztály alkalmával Dersfi Péternek jutott. Ezenkívül a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokai, a melyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának, Imrének, adott cserébe. 1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család itteni birtokait Enyingi Török Ambrusnak zálogosítja el. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok voltak itt birtokosok. Az 1542. évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorozza. A szentmártoni apátság dézsmaváltságjegyzékében Balogh András jószágaként szerepel. 1715-ben 4 magyar háztartását írták össze. 1726-ban a gróf Batthyány család volt az ura, egész 1848-ig, de 1849 után a birtok Biederman bankár kezére került. Jelenleg a Nádosy örökösök a legnagyobb birtokosai. A ref. templom 1870-ben, a róm. kath. 1896-ban épült. A községben gőzmalom is van. Ide tartozik Elek-major, mely Nádosy Elek birtoka.
