Andocs.
Andocs.
Andocs. A kaposvár–siófoki vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 293, róm. kath. lakosaié 1796. Póstája helyben van, távírója és vasúti állomása Nagytoldipuszta-Andocs. Már a tatárjárás előtti korszakban fennállott. 1208–1290 között a Győr-nemzetség Óvári-Kéméndi ágának voltak itt birtokai. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul, a mikor már plebániája is volt. 1391-ben Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta. Az 1536. évi adóösszeírásban három ily nevű helységet találunk: Egyházas-Andocs, mely a toldii pálosoké, Nemes-Andocs, mely Uzdy Mihályé és Ispán Mihályé, végül Kápolnás-Andocs, mely a lövöldi perjelé volt. Az 1563. évi török kincstári fejadólajstromban Egyházas-Andocs 10, Kis-Andocs 4 és Nemes-Andocs is 4 házzal szerepel. Az 1573–74. évi lajstromban Egyházas-Andocs 12, Kis-Andocs 5, Nemes-Andocs 6 házzal van felvéve, 1580-ban pedig Egyházas-Andocson 9, Nemes-Andocson és Kis-Andocson öt-öt házat írtak össze. Az 1598–99. évi magyar királyi lajstrom szerint a veszprémi püspök volt a földesura. Az 1715. évi összeírás alkalmával 6 háztartását vették fel. Ekkor Volkra János veszprémi püspök volt az ura és most is a veszprémi püspök a legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom gót szentélye 1520-ból való. Andocs híres búcsújáróhely, hova különösen a kalocsai kath. hívek évente, pünkösd táján, elzarándokolnak. 1550 után két jezsuita missziónárius lelkészkedett itt 1686-ig, a mikor a rend előljárósága Pécsre helyezte át őket, mely után 1716-ig a szentély gondviselők nélkül állott. 1716-ban gr. Volkra Ottó veszprémi püspök a ferencz-rendieket telepítette meg Andocson, számukra zárdát építtetett s őket egyúttal a plebánia vezetésével is megbízta. A szentélyhez kapcsolt templom 1742-ben készült el. A kegyszobor, régészek szerint, mintegy 700 éves és a XIII. századbeli fekete madonnáknak hű másolata. A templom felszerelése között említést érdemel egy kézi feszület, részben ezüstből, részben rézből, 1666-ból, egy ezüstkehely, melynek talpazata félig áttört ötvösmű, szintén a XVII. századból. A lakosok iparos-olvasókört és ipartársulatot tartanak fenn. A határhoz tartozó egyik dűlőt Kisandocsi dűlőnek nevezik; valószínű, hogy itt volt Kápolnás-, később Kis-Andocs falu, mely 361660 után pusztult el. A községhez tartozik: Köpi-puszta, melynek helyén a középkorban Köp falu feküdt. 1229-ben Villa Cup alakban, a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepel. 1251–1266-ban már a tihanyi apátságé, melynek itteni birtokait 1337-ben Ugali Pál vette bérbe. 1478-ban Zichi Györgynek is voltak itt birtokai. Az 1536. évi adólajstrom szerint a lövöldi (most Városlőd) perjel és Zichy Rafael voltak a földesurai. 1557-ben Magyar Bálinté. Az 1567. évi adólajstromban már puszta. Az 1573–74. évi defterben Köb alakban találjuk, 11 adóköteles házzal. 1726–1733 között a veszprémi püspöké. A községhez tartoznak még: Abrincs-puszta, Mekszikó-puszta és Németsürü-puszta, melyet Hencz Ferencz bérel a püspökségtől.
Andocs. – A ferencziek kolostora és temploma.
