Balatonszentgyörgy.
Balatonszentgyörgy.
Balatonszentgyörgy. Balatonmenti magyar kisközség. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 124, lakosaié 1421, a kik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ízben 1303-ban van róla adatunk, a mikor Szentgyörgyi Bálint és Sárközi Joachim egyezkednek e helység birtoka fölött. A XV. században (1403–1455) Menchew (Mentő) másként Szent-György és Sárközi-Szent-György alakban fordul elő. 1403-ban Gordovai Fancs László, a hűtlen Tamás fiai István és János birtokait nyerte adományul Zsigmond királytól. 1409-ben néhai Fancs János itteni birtokait utódai öröklik. 1424-ben Fancs László fiai, János, Imre, Bertalan és László, az itteni örökségükön osztozkodnak, a melyre 1455-ben új adománylevelet nyertek V. László királytól. 1454-ben a Szentgyörgyi Nemes családnak is volt itt földesúri joga. 1498-bam még a Gordovai Fancs családé volt. Az 1550. évi adólajstrom szerint Szent-György Pethő Mihályé, Egyházas-Szentgyörgy pedig, mely elpusztult, Keresztúri Imréé és Pethő Mihályé. 1580-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 3 házból állott. 1703 táján Olasz Istváné, 1726–1733 közt Festetics Kristófé. Ettől kezdve a gróf Festetics család volt az ura és jelenleg is herczeg Festetics Tassilónak van itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet ifj. Sváb Sándor 1900-ban építtetett. A hagyomány szerint a helység hajdan a Barihegy feljárójánál feküdt, a hol régi templomának romjai ma is láthatók. A jelenlegi helység 1715 után keletkezett. 1803-ban nagy tűzvész pusztította el a községet; ennek emlékére Szent Donát és Kajetán napját fogadalmi ünnepként ülik meg. A községben egy gőzmalom is van. Ide tartozik: Bari-major, melyről első ízben 1261-ben van adatunk. Ekkor még puszta földterület: – terra Baar – volt. 1436-ban már plebánosát is említik. 1482-ben részben Szenyérvár tartozéka. 1494-ben a Kismaróti Csató családnak is voltak itt részei. – Batthyány-major helyén a középkorban Battyán helység feküdt. Első ízben 1261-ben van róla adatunk. 1438-ban a Marczaliak nyerték adományul. 1496-ban Alsó-Battyán a Geresgáli Batthyány, Felső-Battyán a Korotnai családé. Az 1536–1550. évi adólajstromban is még mind a két községet találjuk. Felső-Battyán 1536-ban Pekry Lajosé, 1550-ben Batthyány Benedeké. Alsó-Battyán 1536-ban Batthyány Benedeké és Batthyány István özvegyéé. 1550-ben többen bírják. 1856-ban már puszta és a gróf Festetics családé. A községhez tartozik még: Barihegy és Diós-puszta.
