Büssü.
Büssü.
Büssü. Magyar kisközség, a körjegyzőség székhelye. Házainak száma 155, lakosaié 973, kik közül 550 róm. kath. és 405 református. Postája helyben van, távírója Somogyszil, vasúti állomása Baté. A község határában, a Górdombon, talált kőbalták és házieszközök tanúsága szerint, a mai Büssü területe, már a történelem előtti korszakban is lakott volt. A római kor emlékei közül említést érdemel a páfrányosi mező római temetője. Az 1880-as években a paperdei mezőben is egy római sírt találtak. A nemzeti királyság megalapításával, a mai Büssü területét, a tolnai királyi várhoz csatolták. Ezen a területen alakult Bese vagy Bösö helység, mely első ízben 1275-ben fordul elő. 1289-ben a királynéi praecok-nak (hirdetőknek) volt itt földjük. E helység 1362-ben Beuseu, 1408-ban Besew alakban fordul elő. 1449-ben a Bocskai család is Besew-i előnévvel szerepel. Az 1536. évi adólajstromban Beesew alakban fordul elő és ekkor Nagy Antal és Zolthay Gáspár voltak a földesurai. Az 1573–74. és az 1575. évi török kincstári adólajstromokban Bösö alakban találjuk, de ekkor már csak 8 házból állott. 1598–99-ben Pethő Kristóf birtokában volt. – A mai Büssü községtől éjszaknyugatra feküdt Bécz. Az egykori falu templomának alapfalait 1882 táján ásták ki. A hagyomány szerint, az 1514. évi pórlázadás alkalmával, az utolsó ütközetek egyike az egykori Bécz községtől éjszakra elnyúló fensíkon folyt le, mely alkalommal Bécz elpusztult s lakosai az erdőkbe menekültek. E pusztulás után alapították a mai Büssü községet. Bécz ettől kezdve pusztai birtokként szerepel. 1562-ben Mezőlaki Zámbó Imre új adományt nyert Büssü és Báté helységekre és Bécz-pusztára. 1610-ben Zámbó István Alya Mátyással, Zámbó Ferenczczel és Plakovich Jánossal egyezkedik e birtokok fölött. 1701 jun. 21-én a Zámbó örökösök Büssü, Báté és Bécz birtokokat a Laczkó családnak örökbe vallják a győri káptalan előtt. Az 1715. évi összeírás szerint is a Laczkó családé volt Bátéval együtt. 1721 ápr. 16-án III. Károly király Büssü és Báthé birtokokat, továbbá Bécz-pusztát, a babocsai uradalommal együtt, gróf Rindsmaulné szül. Neudeck Mária Katalinnak adományozta. 1729. márcz. 16-án Kobenzl grófné, szül. gróf Rindsmaul Karolina Büssü, Báthé birtokait és Bécz-pusztát Gyulai Gaal Gábornak adta el. Ez időtől kezdve a mai napig a Gyulai Gaal család birtokos Büssün. Gyulai Gaal Gábor 1741 aug. 28-án új adományt nyert Mária Terézia királynőtől Büssü, Báté helységekre és Béczpusztára. Gaal Gábornak 1754-ben bekövetkezett halála után Büssüt, Báthét és Bécz-pusztát fiai: Antal és Kristóf örököltél, a kik később vétel útján Kazsok községet és Uzd-pusztát szerezték meg. Gaal Antal egyetlen fia, János, 18 éves korában elhalván, leányai pedig az uzdi pusztát kapták örökrészül, Büssü, Báthé és Bécz Gaal Gábor fiaira szállott. Gaal Kristóf fiai, István és György, 1808-ban a családtól 20 évre, zálogba vették az Antal-féle részt, melyet 1838-ban örök áron megvásároltak. A két testvér akként osztozott meg, hogy Büssü és Bécz egy része Gaal Istvánra, Báthé, Kazsok és Bécz másik része Gaal Györgyre szállott. Gaal István halála után (1863) Büssüt Gusztáv örökölte. Utána 1900-ban fiai, Gyula és István, a szomszédos patalomi birtokot megszerezvén, azon megosztozkodtak. Jelenleg Gaal Gyula örököseinek és Gaal István cs. és kir. kamarásnak van itt nagyobb birtoka. A községbeli úrilakot 1760-ban özvegy Gaal Gáborné építtette Antal fia számára. Jelenleg özvegy Gaal Gyuláné tulajdona. A községbeli róm. kath. kápolnát özvegy Gaal Gáborné, szül. Garamveszelei Kazy Júlia és fia, 55Antal, 1764-ben építtették. A református templom 1791-ben épült. A róm. kath. kápolna egész felszerelése a feloszlatott pálos szerzetesrend pécsi rendházából került ide. 1810 máj. 8-án a helység vásárszabadalmat nyert. A lakosok hitelszövetkezetet és gazdakört tartanak fenn. A határnak egyik részét a Pusztatemplom-dűlő foglalja el; hajdan itt feküdt Bécz helység. A községhez tartozik: Hársas-major, Paperdő-major.
