Drávafok.
Drávafok.
Drávafok. Magyar kisközség a drávavölgyi vasút mellett, körjegyzőséggel. Házainak száma 145, lakosaié 810, a kik nagyrészt ref. vallásúak. Postája helyben van, távírója Lakocsa. E helység 1493-ban fordul elő első ízben. Eredetileg a Dombai család birtoka volt. E család egyik nőtagja, Éti Kornis Mihályné itteni 58birtokait 1493-ban az Enyingi Török családnak adta el. 1715-ben 7 háztartását írták össze. Az 1726–1733. években a gróf Pálffy család volt a földesura. Később a gróf Harrach család birtokába került. 1749-ben Szily Ádám szerzett itt birtokokat, melyekre 1764-ben nádori adományt eszközölt ki. 1848 előtt Bittó István, Országh Lajos, Tallián Jánosné, szül. Nagy Karolin, Vermes György és Vermes Jeromosné voltak itt földesurak. 1856-ban az Országh család és Vizeki Tallián János voltak a birtokosai. Jelenleg ifj. Bittó Istvánnak és Fodor Istvánnak van itt nagyobb birtokuk. A községben két úrilak van. Az egyiket 1870-ben, a másikat 1896-ban Bittó István volt miniszterelnök építtette. Az egyikben jelenleg Bittó István volt miniszterelnök özvegye lakik. A református templom 1871-ben épült. Van itt olvasó-egylet, hitelszövetkezet és egy gőzmalom. A községhez tartoznak Kishomok- és Nagyhomok-puszták. E két puszta helyén feküdt a középkorban Homok helység, mely 1493-ban a Dombaiak birtoka volt. Továbbá Fenék-puszta, mely 1350-ben Egyházasfenék és Bélfenék alakban fordul elő a királyi hirdetők birtokaként. 1457-ben a Keresztúri Garázda családé volt. Fenék helység az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben is előfordul. 1726-ban Madarász László, 1733-ban Sárközy Jánosé volt. Jelenleg Fodor István birtoka, kinek itt újabb úrilaka is van. A községhez tartoznak még: Kisfok-puszta, Rózsa-major és Babos-tanya.
Drávafok. – Özv. Bittó Istvánné kastélya.
