Felsősegesd.
Felsősegesd.
Felsősegesd. A szentgyörgy–barcsi vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 320, lakosaié 2525, a kik túlnyomóan róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Alsósegesd. A helység középkori történetét Alsósegesdnél ismertettük. A mai Felsősegesd alapját a ferenczrendűek kolostora alkotta, mely 1294-ben keletkezett. Midőn Segesd török kézbe került, a lerombolt kolostor helyére a törökök erődítvényt építettek, mely köré lassanként a község épült. Ezt a helységet a törökök Város-Segesdnek nevezték. Az 1550. évi magyar adólajstromban még csak egy Segesd helységet találunk. Város-Segesd első ízben az 1554. évi török kincstári adólajstromban fordul elő, 12 házzal, az 1565–66. évi lajstrom szerint már 69, az 1570–71. évi lajstrom szerint pedig 80 házból állott. Az 1598–99. évi magyar adólajstromban Nádasdy Ferencz szerepel földesuraként. Míg a község magyar földesúri hatóság alatt állott, a babocsai bég és a koppányi bég részéről állandó zaklatásnak volt kitéve. Az itteni török őrség az 1618–19. évi zsoldlajstrom szerint ekkor 444 emberből állott. Az egykori török erődítvény falai jelenleg már alig állapíthatók meg. A tulajdonképeni főerőd a jelenlegi kolostor, templom és az Erzsébet-kert helyén állhatott, a hol néhány ásónyomnyi mélységben várfalakra és toronymaradványokra akadtak. E terület és a környéke azonban már az őskorban is megült hely volt, a hol bronz- és népvándorláskori, majd római leleték kerültek felszínre, sőt minden jel arra vall, hogy itt római castrum is állott. A ferenczrendűek kertjében levő egyik domb alá van aknázva s ott egy nagy földalatti üregre bukkantak, midőn ott néhány évvel ezelőtt a szőlőterületet forgatták. Az üreget azonban ismét behányták. Noha az erődítvény 1687-ig volt török kézben, a pannonhalmi főapátság 1660. évi dézsmaváltságjegyzéke a helységet Szent-György várának tartozékai közé sorozta. I. Lipót király 1677-ben Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta. Egy 1703. év tájáról való összeírásban még Segesd város alakban fordul elő. Az 1715. évi összeírásban azonban már Felsősegesd és Segesd város alakban szerepel. 1715-ben 17 háztartást írtak össze benne. 1715–1733-ban gróf Széchenyi Zsigmond volt a földesura és mindvégig a Széchenyiek maradtak a birtokosai. Jelenleg gróf Széchenyi Bertalan a hitbizomány élvezője, a ki itt 1901-ben nagyszabású, emeletes kastélyt építtetett. A kastélyban sok érdekes műkincs van. Remek Boule-bútorok, egy indiai fából készült, rendkívül értékes, berakott mívű nagy asztal, számos családi és egyéb régi festmény, remekbe készült ládák, gyönyörű értékes kameák, sok Alt-Wien porczellán, sok régi, értékes metszet, kb. ezerkötetes könyvtár, a határban talált érdekes régiségek és a szép lépcsőházban a hét világcsodát ábrázoló 7 festmény, melyek állítólag Tiepolótól származnak és a régi tétényi kastélyból kerültek ide. A község 1811-ben országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Mikor a helység 1687-ben felszabadult a török iga alól, a ferenczrendű szerzetesek ismét visszatértek s hozzáfogtak a kolostor felépítéséhez. A kolostor azonban a kurucz világban, 1703–1710 között, ismét elpusztult és csak 1744-ben épült fel újra, a mihez, a gróf Széchenyi családon kívül, Inkey Boldizsár is tetemes adománynyal járult. A templom oltárképei elsőrendű alkotások. A Krisztus levételét Szűz Máriával ábrázoló oltárkép Schaller István műve és 1777-ből való, míg a Szent Katalint ábrázoló képet Dorfmeister festette 1779-ben. A kolostorban kb. 3000 kötetes, érdekes könyvtár is van a XVI. századból. Megemlítésre méltó még a határbeli ú. n. csodatevő szent kút, a mely egyszersmind búcsújáróhely is. A népmonda szerint a kútnál Szűz Mária jelent meg egy szegény pásztor előtt, ki a jelenés után súlyos bajából, a forrás vízétől, kigyógyult. A lakosai iparos- és kereskedő kört tartanak fenn. A községhez tartozik: Bertalan-major, Felsőbogát puszta, Széchenyilepled-major, Czárik-major, Lapány-major, László-major, Szirota-major. 65A gróf Széchenyi Bertalan birtokához tartozó ú. n. Bertalan 4. sz. táblában e munka szerkesztője nagy kiterjedésű római telepet fedezett fel, római tégla-égetővel. Felsőbogát-puszta helyén állott a középkorban Bogát falu, mely 1229-ben Bogat alakban fordul elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. 1336-ban a pannonhalmi apátságé, mely még 1536-ban is bírta. Lepled 1269-ben fordul elő első ízben. 1406-ban a Pécz-nembeli Berzenczei Lorántfi György nyerte adományul. 1488-ban Berzenczei Loránth Márton tart hozzá jogot. Az 1536. évi adólajstrom szerint is a Berzenczei Loránth családé volt.
Felsősegesd. – Gróf Széchenyi Bertalan kastélya.
