Fiad.
Fiad.
Fiad. A kaposvár–siófoki vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 37, lakosaié 269, a kik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Kisbárapáti. Már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Eredetileg az Ugali család birtoka. A XIV. század végén, Ugali Pál halála után, Kővágóőrsi Kis György esztergomi várnagyra (1398–1401.) szállott, kinek özvegye, Gutori Katalin, másodszor Csapi Andráshoz menvén nőül, az utóbbi 1411-ben Zsigmond királytól adományt nyert Kővágóőrsi Kis Györgynek, a Batthyány család ősének itteni birtokaira. 1426-ban Vityai Kis László fejérkői várnagy és Gyereki Tamás: Peszei Bokor János itteni birtokait vásárolták meg. 661435-ben Rozgonyi István nyerte adományul. 1467-ben a Török család volt itt birtokos, mely 1474-ben itteni birtokait átengedte Tapsonyi Antimi Jánosnak. 1536-ban Mérey Mihály, Nagy Ferencz, Onori László özvegye és Messer Gergely voltak a földesurai. Az 1563. évi török kincstári fejadólajstromban már csupán 1 adóköteles házzal szerepel. 1726-ban és 1733-ban puszta és ekkor Kenessey Péteré. 1767-ben Vizeki Tallián János alispán, Kenessey Lázár, Péter és Sámuel, Bóné József és Pál, Solti József özvegye, Nyitray Sándor özvegye, Bordány Mihály és Ferencz, Király Pál, Vargyas Péter, Kálmán István és mások voltak a földesurai. 1776-ban Kenessey Sámuel és Lázár birtokában találjuk. 1835-ben a Magyary-Kossa, a Tóth és a Kenessey családoké volt. 1856-ban a Magyary–Kossa család volt a helység legnagyobb birtokosa. Magyary-Kossa Sámuel itteni birtokait 1879-ben Singer Bernát vásárolta meg, 1885–86-ban Sauter Gusztávé volt s ettől vétel útján a veszprémi püspök birtokába került, a ki jelenleg is bírja. A községbeli régi kúriát a Magyary-Kossa család 1824-ben építtette. A községi határ egy részét „Betyár-dűlőnek” nevezik, mert 1863 decz. 28-án a zsandárok itt három betyárt agyonlőttek.
