Fonyód.
Fonyód.
Fonyód. A Balaton mellett fekvő magyar kisközség. Házainak száma 296, lakosaié 1113, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója, vasúti és hajóállomása helyben van. Már Szent László király összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között. IX. Gergely pápa 1232. évi levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordul elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban találjuk feljegyezve. Ekkor már plebániája is volt. Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordul elő. Az 1563: LV. törvényczikk szerint Fonyód várát, mely eredetileg a Lengyel családé volt, Magyar Bálint tartja hatalmában. Halála után a török elfoglalta, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanuvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A XIX. század első felében Lengyel Julianna, férj. báró Pászthory Menyhértné, birtokában találjuk. 1856-ban az Inkey családé volt, később a báró Wodianer család birtokába került. Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. Jelenleg gróf Zichy Bélának és dr. Basch Gyulának van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. kápolna 1902-ben épült. Fonyódon van a balatoni halászati részvénytársaság halászati telepe. A község az újabb időben jelentékeny balatoni fürdőhely lett. Legszebb része a várdomb aljában fekvő fürdőtelep. A községhez tartozik még: Fonyódi-major, Szentpéter-halásztelep és Zichy-telep.
