Gyugy.
Gyugy.
Gyugy. Lengyeltótitól éjszakkeletre fekvő magyar kisközség. Házainak száma 145, lakosaié 1069, a kik róm. kath. vallásúak. Postája és távírója Szőlősgyörök, vasúti állomása Lengyeltóti. A tatárjárás előtti korszakban a Bő-nembeli Izsép (1236–1241.) szerezte meg. 1322-ben a Dorozsma-nembeli István fiainak, Kazal I. Pál macsovi bánnak, Jánosnak, a Harapkói család ősének és Andrásnak, a Garaiak ősének, közös szőlőbirtokuk volt itt. 1397–1536-ig az óbudai apáczáké volt, 1408-ban Mesztegnyei Szerecseny Mihály itteni birtokait Zsigmond király Gordovai Fancs Lászlónak adja. 1449-ben a Bő-nembeli Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok voltak itt birtokosok. 1492-ben a Füssi Apáti család kezén találjuk egyes részeit. Az 1536. évi adólajstromban Gywgh alakban fordul elő és Török Bálint, Bakith Pál, Mérey Mihály, az itteni plebános, özvegy Szánthai Jánosné, Ispán Kelemen, Eseghváry Ferencz, Orczy János és Lengyel Boldizsár voltak a földesurai. 1626–27-ben a Gyulaffy család birtoka. Az 1580. évi török kincstári adólajstromban Nagy-Gyügy alakban fordul elő; de ekkor csak két házból állott, az 1660. évi főapátsági dézsmaváltságjegyzék Csobáncz várának tartozékai között sorolja fel. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul. 1701–1703 táján Jankovics István volt a földesura. 1715-ben 12 háztartását írták össze. 1726–1733-ban Jankovics Istváné. 1767-ben Jankovics Krisztina, báró Pongrácz Jánosné és Jankovics Antal özvegye, szül. Fekete Julianna voltak a helység földesurai, 1835-ben pedig a Lengyel család örökösei. 1856-ban a gróf Niczky és a Kacskovics családok a birtokosai és jelenleg gróf Niczky Lászlónak, Kacskovics Kálmánnak és az idetartozó Béndek-pusztán Kacskovics Mihály miniszteri tanácsosnak van itt nagyobb birtoka. A községbeli kastélyt Kacskovics Ignácz építtette 1865-ben s ez most Kacskovics Kálmáné, kinek itt kb. 7000 kötetes nevezetes könyvtára van. Itt van, számos egyéb ritkább munka között, 1569-ből a Sebestiani-féle Cosmographia, Tollius Itinerariuma, Pázmány Péter „Kalauza” 1746-ból, Mazarini „Le Testament”-je 1663-ból, a Diurnum Divini Amoris 1660-ból, Bacon munkája Busbequ 1595-ből, Curtius fordítása 1665-ből, Plutarchus régi kiadása, Csokonai Vitéz Mihály kiadatlan levelei és versei, Hess Mátyás első magyar nyomdász több kiadványa stb. stb. A béndekpusztai úrilakot néhai Kacskovics Mihály építtette s ez jelenleg Kacskovics Mihály miniszteri tanácsosé. A községhez tartozó lakott helyek: Béndek-, Pettend-, Csillag-, Sándi- és Új-puszta és a Gesztenyési- és Harsányi-szőlő. Béndek-puszta helyén állott a középkorban Béndek falu, mely 1331-ben terra Bendek alakban fordul elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Bennek alakban találjuk és ekkor már plebániája is volt. Templomának romjai ma is megvannak. 1388 előtt a Szécsényi Kónyafiaké volt. 1392–1409-ben a Kanizsai családé. 1397-ben Kővágóőrsi Kis György visszaadta a Kanizsaiaknak. 1446-ban a Kanizsaiak Bakonyai Török László kanizsai várnagyuknak adták. 1486–87-ben Tolnai Bornemisza Jánosé. 1500-ban Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatják birtokába. 1726-ban és 1733-ban már puszta és Jankovics Istváné. Később házasság révén a báró Pongrácz család birtokába került, ettől vette meg 1854 táján Kacskovics Mihály. Gyugy és Pettend táján, a hol Sodak-puszta fekszik, találjuk a középkorban Sutak helységet, melyet 1403-ban Gordovai Fancs László nyert adományul.
Gyugy. – Kacskovics Mihály úrilaka, Béndek pusztán.
Gyugy. – Kacskovics Kálmán dr. kuriája.
