Háromfa.
Háromfa.
Háromfa (azelőtt Háromfa-Agarév). Rinyamenti magyar kisközség. Házainak száma 251, lakosaié 1746, a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Babocsa. 1377-ben Harumfa, 1406–1486 közt pedig Háromfalwa alakban fordul elő. 1406–1418-ban Berzenczei Lorántfi György nyerte adományul. 1477-ben Szenterzsébeti Forster György birtoka. 1481-ben Forster György a helység felerészét Tolnai Bornemisza Jánosnak engedte át, a kit osztályos testvérévé fogadott. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint ekkor csak 3 házból állott. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkulesé, 1733-ban Festetics Kristófé. A XVIII. század közepén tünik fel Agarév, mely 1767-ben a csurgói uradalomhoz tartozott, Háromfa pedig ugyanekkor Festetics Kristófé volt. 1776-ban Agarév és Háromfa a Festetics család csurgói uradalmához tartozott. 1835-ben Agarév gróf Festetics Lászlóé, Háromfa Végh István örököseié. 1856-ban mindkét község a gróf Festetics családé volt és azé maradt a mai napig. Végre a két község Háromfa-Agarév néven egyesült, de újabban csak Háromfa nevet nyert. A róm. kath. templom 1881-ben épült. Az uradalmi főerdészlak a XVIII. századból való, régi kincstári sóhivatal helyén fekszik, a hol a török hódoltság idejében egy aga tartotta lakását. Innen vette Agarév község a nevét is. Van itt hitelszövetkezet és két malom. A határhoz tartozó rét egyik részét „Sós urak” néven ismerik, mert hajdan az itteni sóhivatali tisztek rétbirtoka volt. A községhez tartozik: Kis- és Nagybaratin-puszta, Belső-major, Sósréti tanya, Kettőscsárda és Erdőslak. Kisbaratin-puszta a középkorban falu volt mely az 1550. évi adólajstrom szerint, a mellette fekvő Csütörtökhely faluval együtt, Tahy Ferenczé volt.
