Henész.
Henész.
Henész. Rinyamenti magyar kisközség. Házainak száma 67, lakosaié 821, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyatád. E helység 1395-ben Heniz, 1408-ban Henyz, 1455-ben Henyzd alakban fordul elő az oklevelekben. Eredetileg a Henézdi család birtoka volt. Henézdi Mihály hűtlensége következtében Zsigmond király 1408-ban tőle elvette és Gordovai Fancs László fia Lászlónak adományozta. László fiai, János, Imre, Bertalan és László, 1424-ben osztozkodnak itteni birtokaikon, melyekre 1455-ben új adományt nyertek V. László királytól. 1464-ben Battyáni Alapi András, a helységnek azt a részét, a melyet zálogban bírt, visszaadta Gordovai Fancs Gáspárnak. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Zankó Miklós jószága. Egy 1703 táján kelt összeírás Zankó Miklós és Boldizsár birtokának mondja. 1715-ben 11 háztartást írtak benne össze. 1726-ban a gróf Harrach és 1733-ban a Hunyady család lett a földesura. 1856-ban báró Sina Simon volt itt birtokos. Jelenleg Kántorjánosi Mándy Sámuelnek van itt nagyobb birtoka. A községbeli kúriát báró Sina Simon építtette a XIX. század közepén. Jelenleg Mándy Sámuelé. 1865-ben a községnek egy egész utczája leégett. A községbeli gazdasági szeszgyár is Mándy Sámuelé. Idetartozik: Simongát, Felsőgörönd és Újkút-puszta. Simongát-puszta helyén feküdt a középkorban Simonfalva helység, mely 1352–95-ben Symon, 1408–1498-ban Symonfalua alakban fordul elő. 1403-ban a pécsi főesperes birtoka. 1408-tól a Gordovai Fancs családé. 1421-ben, Illyemindszenti János birtokaként, a Tamási Vajdafiak nyerik adományul. 1856-ban báró Sina birtoka.
