Jut.
Jut.
Jut. A Sió-csatorna mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 84, lakosaié 451, a kik leginkább reformátusok. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1302-ben még csak pusztaként (possessio Jwth) fordul elő. 1335-ben a váczi egyháznak voltak itt birtokai. 1356-ban és 1378-ban már régi hetivásárait említik az oklevelek, a mely kiváltságában 1378-ban Nagy Lajos király újból megerősíti a helységet. 1407-ben a Marczaliak birtokába került. Marczali János 1455-ben kelt végrendeletében a helységet a toldii pálosoknak hagyományozza. 1460-ban a Berzenczeiek, vagy másként a Berzenczei Lorántfiak, 1461-ben pedig Keményfalvi Török Ambrus vette zálogba a Marczali család itteni birtokait. 1467-ben Enyingi Török Péteré volt. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul. 1536-ban Pekry Lajos volt a földesura. Az 1571–1582. évi török kincstári adólajstromban Jud alakban fordul elő, 25 házzal. 1677-ben gróf Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul. 1715-ben 9 háztartást írtak benne össze. Egy 1710 előtti összeírás szerint még a gróf Széchenyieké volt, 1715-ben azonban már a Bogyay családé. 1733-ban a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott. 1767-ben ismét gróf Széchenyi Zsigmondé volt. Ettől kezdve a gróf Széchenyi család volt a földesura. A református templom 1830-ban épült. A községhez tartozik: Jut-puszta.
