Kaposgyarmat.
Kaposgyarmat.
Kaposgyarmat (azelőtt csak Gyarmat). Kaposvártól délkeletre, a szigetvár–kaposvári vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 37, lakosaié 279, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája és távírója Gálosfa, vasúti állomása helyben van. 1296-ban a Győr-nembeli I. Ders fia, Ders, vásárolta meg. Az 1346. évi osztály alkalmával a Szerdahelyi Dersfi család ősei nyerték. 1375-ben 86a Szerdahelyi Dersfiakat iktatták a helység birtokába. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton, a zseliczszent-jakabi apátsággal szemben, jogot tartanak e helységre. 1454-ben Dancsfi Pál itteni részbirtokait Somi Mihálynak vetette zálogba. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint Imrefy Farkasné jószága volt. 1715-ben csak 3 háztartást találtak benne s ekkor gróf Esterházy József birtoka. 1726-ban már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott egész a mai napig. A községhez tartozik: Vörösalma-puszta, mely 1375-ben possessio Veresalma alakban fordul elő, a mikor a Szerdahelyi Dersfiakat iktatják birtokába. 1454-ben Szerdahelyi Dancs Pálé volt, a ki Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba. 1726 óta a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik.
