Kaposszentjakab.
88Kaposszentjakab.
Kaposszentjakab (azelőtt csak Szent Jakab). A budapest–fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 82, lakosaié 448, a kik róm. kath. vallásuak. Postája, távírója és vasúti állomása Kaposvár. Középkori neve Zseliz-Szentjakab volt, Szent Jakab tiszteletére szentelt benczés apátsággal, mely a község határában emelkedő Várhegyen épült, azon a helyen, a hol a hagyomány szerint Kupa vezér táborozott. A helység eredetileg a Győr-nemzetség birtoka volt, mely nemzetségnek mind a három ága már 1243-ban közösen bírta az itteni monostor kegyuraságát. A monostort a nemzetség őse, Atha nádorispán, építtette s a király jelenlétében, 1068-ban, szentelték fel. Erről a monostorról, illetőleg az apátságról 1234–1493. évek között kelt oklevelek emlékeznek meg. 1438-ban a Szerdahelyi Dersfiak is igényt tartottak a kegyuraságra. 1726-ban már puszta és a zselicz-szentjakabi apátságé. 1757–1776-ban ismét jobbágyfalu. 1835-ben a hozzátartozó Lakócsa, Tótujfalu, Szent-Borbás és Potony helységekkel együtt a kamara birtoka. Jelenleg herczeg Esterházy Miklósnak van itt nagyobb birtoka.
