Marczali.
Marczali.
Marczali. A balatonszentgyörgy–somogyszobi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség. Járási székhely. Házainak száma 600, lakosaié 4552, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A Pécz-nembeli Marczali család ősi birtoka. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul s így már ekkor egyházas hely volt. 1448-ban már városi kiváltságokkal bírt. 1455-ben Szent Aniamus tiszteletére szentelt plebániatemplomát, valamint a város mellett Szent Domonkos tiszteletére emelt páloskolostorát említik az oklevelek. 1494-ben már iskolája is volt. Marczali László halála (1488) után a Báthoriak birtokába került. 1536–1550-ben Báthori András, 1583-ban pedig Ungnád Kristóf volt a földesura. A XVI. század második felében már a hódoltsághoz tartozott s egy nahie (járás) székhelye volt, az itteni erősség azonban csak Szigetvár eleste után (1566) került török kézre. Az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint ekkor 35 házból állott. Az 1573–74. évi fejadólajstrom a város következő részeit sorolja fel: Újfalu 33 ház, Felső-utcza vagy Benács-utcza 18 ház, Alsó-utcza 19 ház, Felső-utcza 5 ház. Eresznek (Érsek-utcza) 10 ház. Az 1598–99. évi magyar királyi adólajstromban, Babócsa várának tartozékaként szerepel. 1626–27-ben Nádasdy Pálé. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedváltságjegyzék szerint Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte a királytól. 1715-ben 39 háztartást írtak benne össze. 1715–1733-ban gróf Széchenyi Zsigmond volt az ura és jelenleg is gróf Széchenyi Andor Pál a legnagyobb birtokosa. 1772 aug. 24-én országos vásárok, 1820 ápr. 28-án hetivásárok tartására nyert szabadalmat. 1848 szept. hó 26-án a betörő horvát határőrök és a nemzetőrök a község határában összeütköztek, a mi az utóbbiak győzelmével végződött. 1861 okt. 20-án a község kétharmadrésze leégett. 1902. évi márcz. 10-én egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel. A községbeli régi kúria gróf Széchenyi Andor Pálé, a ki ezidőszerint itt új kastélyt építtet. A róm. kath. templom, az 1785. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, még a mohácsi vész előtti korszakban épült. A járási hivatalokon kívül van itt kaszinó, Kereskedelmi kaszinó, önkéntes tűzoltóegylet, izraelita leányegylet, kath. legényegyesület, kath. ifjúsági egylet, polgári dalegyesület, temetkezési egylet, polgári iskola egyesület, Takarékpénztár r.-t., Általános Takarékpénztár, hitelbank, hitelszövetkezet, a munkások rokkant és nyugdíjegyletének fiókpénztára, gróf Széchenyi Andor Pál téglagyára, Böhm Samu gőzmalma, a Krausz J. fia czég és Boszmanits testvérek bőrgyára. A határában ősi körsánczok vannak. A községhez tartozik: Gyóta-puszta. Tán ennek a pusztának a helyén feküdt a középkorban Léta, melynek 1359-ben már lelkésze is volt. 1449-ben a Bő-nembeli Laki Thúz, a Létai és Szecsényi családok egyezkednek rajta.
Marczali. – Gróf Széchenyi Andor Pál kastélya.
