Miháld.
Miháld.
Miháld. A zalai határon fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 245, lakosaié 1395, a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Zalaszentjakab. Már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul, ekkor tehát már plebániája is volt. Az 1363–1464. években a Kanizsai család volt a földesura, de közben, 1434–35-ben, a Nagymartoni (fraknói) grófok is. 1464-ben egy részét a Kanizsaiak Csapi Andrásnak vetették zálogba. 1536-ban és 1550-ben Nádasdy Tamás volt a földesura. Később elpusztult és az 1565–66. évi török kincstári adólajstromban már csak 1 adóköteles háza szerepel. 1715-ben már 11 háztartást írtak benne össze s ekkor a Hevenyesi családé volt. 1726–33-ban Inkey Jánosé és az Inkey családé 1835-ig, a mikor gróf Zichy Károly lett a földesura. 1864-ben a Zichy családtól megvette a birtokot a belga bank. A belga banktól 1865-ben Pallini Inkey László, kinek halála után felesége szül. Bittó Ágnes a miháldi uradalom birtokosa, egész 1906-ig, a mikor az a báró 110Inkey család tulajdonába ment. Tőlük 1912-ben Szájbély Gyula vásárolta meg az uradalmat s jelenleg is ő a földesura. Jelenleg a budapesti papnevelő-intézetnek van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1760-ban, mellékrészei 1835-ben épültek. Középkori templomának helyét Pusztaszentegyháznak nevezik. Az 1855-iki kolerajárványban 52-en haltak el. Idetartozik: Csermező-puszta és Sárosd-tanya.
